2007. november 24., szombat

Kis Dédes - avagy Tudok egy munkát...és az ujjgyilkos hideg

"Show me your motion" mormoltuk bajuszunk (már aki) alatt a Boney-M slágerét Dédestapolcsányra érkezve, a reggeli nagy köddel és viszonylagos hideggel szembesülve...De hogy kerültünk ide? Az időjárás előrejelzés csapadékmentes és viszonylag meleg szombatot ígért, ezért Lacival nagy mászóterveket szőttünk, de a társak csak nem gyűltek, a DEKE fragmentálódni látszott (egyesek hegyi maratonkodtak, mások a Tátrába indultak), a túra pedig olybá tűnt, anyagi okokból elmarad. Ezzel szemben péntek este a TK-s mászófal alatt felgyorsultak az események, amikor épp elkönyveltük volna ötletünk hamvába holtát, megcsörrent a telefon és társakra leltünk V. Marianna alias Maya és M. Gábor büntetlen előéletű debreceni személyek képében.
A másnap reggeli 5 órai kelés ugyan nem vidított fel, de az út jókedvűen telt. Menet közben lemondtunk Köpüskőről és végül Fehérkő helyett Kis-Dédes mellett döntöttünk. 9-kor a kezdésben leírtak fogadtak minket a nagyon jó fekvésű sziklánál.

A fal itt ott vizes volt, főleg alul, de a korábban árterületre hasonlító előteret a helyi erők szépen rendbetették(ld. http://www.peremegyesulet.hu/), így kellemes gyep és kaviccsal beszórt cuccpakolásra is alkalmas boulderbarlang fogadott minket /friss infó a helyszínen "talált" barcikaiaktól: tartós eső után a falak száradása jó darabig eltarthat!/. A szikla nem túl magas, többségében technikás utakat tartalmaz - összképét tekintve nagyon kellemes kis szikla /videó a youtube-on/, beszállásai sok esetben az út legelgondolkodtatóbb részeit tartalmazzák, főleg, ha vizes és/vagy sáros az ember cipője :). Maya jeleskedett az elölmászásban (VI-ot is, fagyos ujjakkal!), mi többségében felsőztünk, így is jelentős eredményeket érve el (jómagam pl. több kísérlet után végül egyben kinyomtam egy VI+-t Tony in hospital).


Az idő előrehaladtával a hőmérséklet is emelkedett és a kedvünk is egyre jobb lett. Maya és Gábor lezárásként beszálltak a Magyarország Direktbe (VII+, vagy talán még nehezebb), amin hősünk egész jól haladt. Napnyugtakor a Bálnák ki a partra ritmusára zártuk be magunk mögött a kocsiajtót és délnek mentünk...
Összegzésképp elmondható: eredményes napon vagyunk túl, a helyiek jó fejek voltak (kivéve a szólózó arcot), ill. a forralt bor és a sör is jólesett hazafelé a hámori Szikla Büfé-ben. Köszönet illeti Lacit a vezetés fáradalmai miatt!