A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Zene. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Zene. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. október 17., hétfő

Alfa-Omega


"– Nagytatus, ha képes összekapni magát egy rövid időre, akkor árulja el nekem, hogy mi a Föld? Érti?
Gondolkodott már rajta? Hogy mi a Föld? A Föld, ez a teniszlabda, ez a narancs, tudja? Kicsi vékony héja van, tűz fortyog alatta lent a mélyben, és az egész őrülten forog egy nagy óriás tűzgömb körül, tudja, tűzgömb, és közben robog, őrülten rohan, rohan egy világnak nevezett fekete kukába. Mi meg fejjel lefelé lógunk rajta, lógunk bele a mocskos szemétbe.
Laca: – Figyelj már, pénz kéne? Pénz kéne?
Kapa: – Bizony.
Laca: – Sok pénz, jó sok pénz. Nahát akkor miért nem erről beszélünk."

részlet Jancsó Miklós: Anyád a szúnyogok c. filmjéből

2011. április 6., szerda

Fekete gyémántok

1. Minden tiszteletem az alapon felül a Black Diamond cégnek aki a reklamáló levél után el is küldte a hágóvas elromlott elemét, illetve annak minden tartozékát (az eredeti hiba a műanyag heveder rögzítő elem repedése volt). Danke!



2. Menni kéne edzeni a nyárra nagyfallal is, ez I.Balázsnak szolgálati közlemény - mindenki gondolkozzon egy provizórikus hétvégében!

3. Hétvégén nú págágyíj!

4. "Nem is értem, hogy nem telik az idő,
Vártam, de csak nem múlik el a múlt,
Körülöttem a régesrégi kör,
Cipelem tovább, ha már így alakult,
Köd alattam a kockás háztetők,
A sebeimnek a csípős szembe szél,
A tenyeremben a hullócsillagom,
te veszni hagynád a semmiért,
nem is értem, mért nem menekülök el,
ha megígértem, hogyhogy nem alakulok át?"

Ez meg tetszik.

2010. július 1., csütörtök

Ez bejött/Kösz Tibi

Valaki jár a fák hegyén (Kányádi Sándor, 1994)

valaki jár a fák hegyén
ki gyújtja s oltja csillagod
csak az nem fél kit a remény
már végképp magára hagyott

én félek még reménykedem
ez a megtartó irgalom
a gondviselő félelem
kísért eddigi utamon

valaki jár a fák hegyén
vajon amikor zuhanok
meggyújt-e akkor még az én
tüzemnél egy új csillagot

vagy engem is egyetlenegy
sötétlő maggá összenyom
s nem villantja föl lelkemet
egy megszülető csillagon

valaki jár a fák hegyén
mondják úr minden porszemen
mondják hogy maga a remény
mondják maga a félelem