Keleti-Zerge-torony/Klima-Linhart (V) + bónusz

Munka rövidítése után robogunk Imibával a Tátra felé - a projekt neve változatlan: ismerkedés a Magas-Tátra klasszikus útjaival. A régóta nézegetett Keleti-Zerge torony (Zeruchova veza Vychodna) volt az úticél, slószolás után kaptatunk felfelé a Fehér-víz völgyében, a nap lassan nyugovóra tér, mi pedig felpörgünk. A zsákok kissé húzzák az ember vállát, de a versenyszellem nem ereszt, előzgetjük a felfelé haladó sporttársakat, míg végül egy csoport keményen utánunk indul - ezt nem tűrhetjük :) Izzadó homlokkal, de pár pillanattal megelőzzük a bottal csattogó szlovák srácokat, az egész másfél órás rohanásnak persze nem volt semmi értelme, mégis jót nevettünk később. A lenyugvó napsugarak vörösre festik a völgybejáratot, a délutáni eső párája szétoszlóban van, hála a modern kor előrejelzéseinek, bízhatunk a másnapban. A házban hamar sikerül szállást intézni a kissé már illuminált "főnök" sráctól (5 eur - "do you have a sleeping bag?") és működő telefonszám is kerül: +421 911 552 419 (ebben a Szlovák előhívó is benne van..
A szűk, tetőtéri, 25 másik személlyel megoldott matracos alvásnak kimondottan örülök. A másnak nyomorúságos és pocséknak tűnő odú egy mászónak maga az ajándék - mit meg nem adnánk néha egy ilyenért a zsúfolt autóban kukacoskodva, vagy egy nyirkos autópálya-asztal alatt lapulva. Az óra ötkor kelt, elsőkként hagyjuk el a házat némi eszegetés után - az idő már csípős, jön az ősz.

Kiszemelt utunk Klima és Linhart munkája (V) 1981 augusztusából, a falszakasz kevésbé ismert útja a népszerű Könyv-út (V, Kniha) és a szép táblájú Korsvoldov tanec (VII) mellett. A gerinccel együtt 200 méter hosszú az út, a skiccen kívül nem sok info került róla, egy korábbi levelezésben csak azt tudtam meg róla: "szimatra másztunk, sehol nem haladja meg az V-VI nehézséget". Az út vonalvezetése leginkább az alábbi képen (10es út) követhető:

forrás: tatry.nfo.sk

Az első két hosszt egybe másztam (58m), ez odafigyelős kötélvezetéssel megoldható. A névleges második hossz áthajlása szép feladat V+, itt találtam az út egyetlen "fix" köztesét, egy félig kiálló szöget. A hossz végén stand nem várja a "dolgozót" de friendekből és ékekből építhető. Innen indul a legszebb rész, izgalmas, kitett és figyelős, a legjobb tátrai mozdulataimat tartalmazta eddig. Az út általános jellemzője, hogy a nehezebb helyeken kis repkók vannak, vagy táblásodik a hely, azaz a köztesek ritkásabbak, nő az izgalom. A szép él megkerülése után (V+ megvan) élménymászással érjük el a fal felső részén lévő, sok utat egyesítő fix standot (55 m, kötéltörés elkerülhetetlen). A gerincen innen két könnyű 50es hosszal érjük el a fal tetejét a gerincen (II-III), majd balra ereszkedhetünk le egy néhol szűk kuloárban (4x50 m), félkötél és odafigyelés szükséges, a kövek akarva akaratlanul lehúzhatók. Ha már egyszer végigereszkedtünk rajta, megértjük a fix ereszkedőstandok kiépítőit a gerinc kezdete előtt :) A mászás 3 órába, az ereszkedés + 1-be telt nekünk - az út leginkább egy jó (főleg kis és közepes) friendsorral és egy jó éksorral mászható.

A cuccokhoz méter pontossággal visszaérve kis étkezés után kimásztuk a gyönyörű első hosszt (kb. 55 m) a "Vých. Ž. veža pravým žlabom" (V,hore III), alias Bocek-Krajňák útból (9-es számú). A tábla jobb szélén, majd közepén egy kimondottan szép ferde repedésen kell felmászni kb. V/V+ ért - ahogy a német mondja :"Ein Muss". A hossz végén két új ragasztott nittből ereszkedhetünk le, vagy mászhatunk feljebb az előbb említett kuloárban - nem ajánlott :D

Mindezt elvégezve a rövid sütkérezés és egy páros útbaigazítása után lementünk a házba, ahol a sör és bableves (nagyon császár!!!) után lefelé vettük az irányt. Természetesen muszáj lesz visszajönni, hiszen a Karbunkulus, a Wéber, a Papirusz és más csúcsok (pl. a Fehértvai D-i fala!) várnak bennünket.


Special thanks to: Béres Janó, Solymári Dániel

"...kiugrom az ágyból, a barátom már vár reám"

Az első izgalmak után

Előttünk a tábla és az él balra (kaller 3. hossz)

Ebből a nézőpontból sem csúnya

Imre1

Imre2

Imre3

Már a gerincen

Az ereszkedőkuloár

Imre feje felett balra a Bocek-Krajnák tábláj, jobbra a Klima-Linhart

Dél-Bükk/Hór-völgy

A meleg kora őszi szombaton régi cimborákkal indultunk a Bükk déli része felé, hogy kevésbé ismert részeket fedezzünk fel. Márti, Imre, Máté és Anitta volt a társaság, a kocsit odafelé én vezettem, de így is odaértünk :) Cserépfalura. A templomtól egy kávé után a falu feletti dombon átvezető tanösvénynek láttunk neki, a felfestés hagy maga után némi kívánnivalót...mindenesetre a tufába vájt hajdani barlanglakások, bányaudvarok és a kilátó megéri ezt a kis kört, főleg, hogy még egy szüretre is "rátévedtünk". Az Ördög-torony csinos kis tűje után áttértünk a Hór-völgybe, mely az ország egyik leghosszabb völgye, néhol egészen összeszűkül. A jó hangulatú felmenet során egy bányaudvarban meguzsonnáztunk, Mátéval megidéztük az ősemberek szellemét, amit a többiek nem kultiváltak túlzottan. A BNP kutatóháza és az oszlai tájház között található az egykori kiváló debreceni botanikus (világjáró, fotós, hegymászó) Less Nándor emlékoszlopa is. Nándor kínai, himalájai, afrikai fotóit elsős egyetemistaként (és később is) leeső állal nézegettem a kollégiumi díj befizetésével járó sorbanállás közben közös lakhelyünk falain. A völgy oldalában, az odvasbükki úton át jutottunk fel Ódorvárra, amely egy kora középkori erődítmény volt ma már alig fellelhető falszakaszokkal és kiváló kilátással. A levezető útba már csak egy kis kóválygás csúszott bele, plusz a Suba-lyuk megtekintése, mely egyik leghíresebb ősember-lelőhelyünk. Cserépfaluban némi szaksegítség (vörös orrú "sétáló" bácsi útbaigazítása) révén eljutottunk a pincesorra, ahol finom vörösborokat kóstoltunk a jópofa borász polgármester! idegenvezetésével.
A túra hossza 24 km volt kb.450m szinttel.

Ámerika

A majom függeszkedik

Cserépfalu

Ördögtorony jump

Ennél szebb domborművet ritkán látni - priceless kismormotával (?)

A bükki vérnyúl első ismert ábrázolása

Ódorváron

Odour-vár 2

A nemzetközi helyzet

Az őszi szezonnyitás második eleme egy Körösrévi túra lett, Levente, Rozi, Szilágyi Attila és jómagam részvételével. A meleg miatt a Körös partján lévő utakat nyomtuk (Peretle Pesterii 1-2-3). Elsőként a Surpriza mászása jött, majd ráugrottunk a Pókra (7+/8-) aminek nem csaka tetőáthajlása, hanem a kiszálló táblája is ígéretes (összesen kb. 25m). A jól nittelt útban pp indult Levente, sok beleüléssel felnyomult, majd én is tettem egy próbát, de a tető megállított (függeszkedős részek) - atom projekt lesz...Innen a nehéz és trükkös 6+ 7+ utakat tartalmazó híd melletti részhez mentünk és jól elfáradtunk :) sikerült megismerkedni az Iedera 7- nevű úttal is, szép, a stand akasztása pedig a szektorhoz méltán mókás :) Az Argila második mászását egy kitörött fogás színesítette, de csak a seggem egy kis pontja bánta a falra fordulást :) Végül, hogy kivégezzük magunkat a vasút melleti ún. Noname vasutas reibung-ra mozdultunk rá, ami ismét kiment, most a kunsztban kevesebbszer beleülve. A nehézség tuti megvan 7+ a kő pedig gyönyörű. A hazaút ismét jó hangulatban telt, sokat leszünk errefelé ősszel/télen is!

Mászott utak: Surprisa 5+/6-, Pók (kísérlet), Chinoitorul2 5+, Iedera 7- (2x), Pocalul 7- (2x), Argila 6+ (2x),  Noname vasutas reibung 7+


Képek később

Számháború 'kő-n

Ezen a hétvégi napon érdekes szervezkedések után a jó idő ellenére le kellett mondanom a Tátráról, pedig a Zerge-torony nagyon kívánatosan kacsingatott az előző hétvégén. A végleges helyszín is reggel dőlt el a kocsiban, végül nem bántuk meg, hogy a hűvösebb zempléni Sólyom-kőre esett a választás. A hangulat szokás szerint jó volt, a társaságot Kecskeméti Dottore, Tündi és Lev képezték. Mi terápiás felzárkóztató mászást terveztünk, Leventéék becsúsztattak keményeket is (Zöldsport VII- pp!, Kamikaze etc.). A reggeli célként elhangzott minél több út mászása be is jött, sikerült 20 utat mászni a könyebb fokozatokban 10től 17ig. A hangulatot csak egyszer zavarta meg a tetőről dobálózó gyereksereg, illetve a délután érkező szlovák partihangulat (ezúton is üdvözlet a kéjgázos ? hölgynek aka Vihogová).

A nap végeztével hazaporoszkáltunk, Hejcén ismét találkozva a korábban csak nyomokban fellelhető alkesz-zombi brigáddal ami már úgy tűnik csapatos jelenség. Egy biztos, a karvaly itt nem él, a vitás faj a "sasnak a utódja".

Mászott utak: Moha & Páfrány V (2x) direkt V+ (1x), Sárvári Nusi IV+ (2x), Tour-mix V+, Magnifico VI (rp), Törpék V+ (tr), Favágó VI (rp), Ikerfás V+, Hátsó kémény IV+, Hátsó áthajlás VI-, Hordó bal V+, Hordó jobb V+, Frodó V-, Piskóta III+, CDS V, Noname kémény IV, Kopaszkutya V, Velorex V