"És milyen nehezek lehetnek az utak! Teherautón kuporgunk üzemanyagos hordók között, rázós úton, egész éjszakát töltünk a folyami motorcsónakok kemény, rezgő ülésén, szekéren rázkódunk, fémvagonban fuldoklunk a hőségtől, valamilyen isten háta mögötti autóbuszállomás bágyadt fényű várótermében, padon fekve várjuk a reggelt...
De minden elmúlik: a fáradtság, a méreg, a dühöngés, az utazás nehézségeiből fakadó türelmetlenség és passzív belenyugvás, de megmarad örökre az utazás igézete, az emlékezés a szerencsére, a szélre, a kerék zörgésére, a víz susogására, sistergésére vagy a magunk lépéseinek surrogására."
(Jurij Kazakov: Északi napló, 1973)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése