Elsősorban hegyi és mászós túrák rövid ecsetelése várható...Online mászónapló/
Short descriptions and photos about my climbing and hiking tours...Online climbing diary
Sajnos vagy nem sajnos hétvégén nem a mászásé volt a főszerep, csak Osziékkal tartottunk eszmecserét és gurítottunk le pár sört Tatabányán. Az eső esik, így a hétközi sportmászás 1 napban elesni látszik, pedig a hőmérséklet jobb mint a 35 fok volt...
Reményeim szerint a hétvégén valami jobb program is összejöhet, hát...meglátjuk.
Addig is:
Source: www.thamer.at
1. Új genuss út (Álom és valóság, Königsberger&Riedl 2010) szép sziklán, homogén nehézségekkel majdnem 200 m mászóhosszal 6+ ért a népszerű Draschgrat szektorban (Hohe Wand). A 40 méteres kulcsrész szépnek ígérkezik. Ismerve a helyet érdemes kora tavasszal, vagy ősszel, esetleg nyárestéken beszállni.
Vasárnap Imre segedelmével Sólyomkőre látogatunk, ahol a meleg ellenére árnyékos falakon egész jót mozogtunk némi szellővel - csak a szúnyogok ne lettek volna :D ...és még Enyedi Petiék is előkerültek Debrecenből!
Peti kishíján kimászta a Canyon Land-et (VII+/VIII-), Imre pedig kedvetlen volt, de végül azért egész jól elmászogatott. A Zöldsport sajnos nem jött össze pár próbából, még a testerőt fejleszteni kéne...de akadt más. Hazafelé általános kómába esés, majd VB döntő volt a program.
Mászott utak: Piskóta III (solo), Moha és Páfrány dir. V+, Sárvári Nusi IV, Bevágás V-, CDS IV+, Magnifico VI (rp), Tour-Mix V+, Zöldsport VII- (próba), Pierrot VI, Marionett VI- (2x)
Mártival szombat reggel korán kelve busszal indultunk Miskolcra, hogy a Bükkben túrázzunk egyet. A Búza téri átszállás után a távolsági buszról Lillafüreden szálltunk le és a Vesszős völgyben felmenve a fennsíkon barangoltunk, majd a Sebes-víz völgyben mentünk le, amely a sok csapadéknak megfelelően most tényleg sebes vízzel bírt, a meredek ösvényt részben teljesen eltüntetve. A vízesésekben is bővelkedő rész nagyon szép, mégis rejtettebb része a környéknek. Innen a Hámori tó irányába a pisztrángtelep érintésével jutottunk el, ahonnan a lillafüredi vízesés után már csak a sziklákig mentünk le, megnézni mi újság. Szép nap volt.
Másnak előétel, nekem még volt, hogy megülte a gyomromat :D
Tündi a Pezi Bär-ben (7+)
Csendélet
Szériatartozék
A túra utolsó, pénteki napján nem energiáink csúcsára érve keltünk, de néhány sportmászó utat azért még szerettünkvolna teljesíteni a Weichtalhaus felett. Először a Weichtalklamm N szektorát (Lahngrabenwandl) akartuk felkeresni. A Weichtalhaustól a szurdokban felfelé az első völgyelágazásnál jobbrakellkb. 100 m-t felmenni a jelzésről letérve. Ezt az "utat" most hatalmas susnya borította gallyakkal, fákkal és törmelékkel. Innen jobbra fel kell oldalazni meredek terepen szintén dzsungelben a gyönyörű kövű szektorhoz (pár kőembert hagytunk). Sajnos felérve konstatálnunk kellett, hogy az általunk mászni akart 6-, 6+, 7+ utakat tartalmazó részre rádőlt 1-2 fenyő, a viharok/erózió jól láthatóan betettek ennek a falszakasznak. Mászás csak néhány útban lehetséges életveszély nélkül, holott vadi új kiépítésű sportmászóhely álomkővel :( Az egyetlen pozitívum a szarvasagancs volt amit ezen az "embernemjárta" helyen találtam (illetve nem...nem...és haza sem hoztam, csak megnéztük). A növényzettel vívott harc után visszamentünk a Bachlan nevű (F-szektor) részhez egy kisebb (10-12) m-es 7-es utat mászni (Vorspeise). Alsó, kissé áthajló része közepesen vizes volt, ennek ellenére pár pihivel és nagy küzdelemmel kiment, Tündinek tr szinte egészben.
Ezután nem maradt más hátra, mint Der Schwierige Horst repkója 6+ és a Pezi Bär 7+, ami végül Leventének kiment pp "third go"-ra egyben, a csapat maradékának pedig beleüléssel - szép kis út - elvitte a megmaradt minimális energiáinkat is.
Hazafelé irtózatos volt a meleg, a dugó persze beállt Bécsnél,de csak elértünk Debrecenbe egy klasszikus rádióbéli dallamot énekelve, amit az alföldi naplemente spékelt meg...
Másnap reggel a már jól ismert Preinerwandhoz indultunk, a változatosság kedvéért egy harmadik felmeneti úton. Ha az ember felmegy Preiner Gscheid-ig, a hágóig, meg lehet spórolni 200-300m szintet, így 1,5 óra alatt elérhető a Seehütte a Waxriegelhaus felől, talán ez a legkényelmesebb felmeneti lehetőség. A cél a Mit Göttlicher Hand (Isteni kézzel) nevű 7 kötélhosszas élménymászás (UIAA VI, 1. megm. Th. Behm) volt, amire pár éve még csak a "félelem és reszketés" jegyében mertük felpillantani is. A beszállás a Direkte Preinerwandplatte mellett balra egyenesen indul. Érdemes korán érkezni, mert az út igen népszerű, szerencsére mi nagyjából egyedül voltunk. Az első 3 hossz itt-ott törős, óvatos mozgást igényel, a "Superplatte" pedig extrém kompakt, felső táblája kimondott élménymászás, persze ha megtanulunk valódi osztrák 6-os reibungon "merni" :D A kiszállás után Tündiékre várva Brünhildára és Jürgenre lettünk figyelmesek, akika szomszédos út utolsó reibungos 6- át 20-30 méteren kb. 15-20 mp alatt tették meg fejenként, szó szerint futva. Az előző 8- os hosszt a lány 60 literes zsákban küldte, kérdésemre azt mondta nem szereti a reibungot, kedvence az áthajlás és az on sight-ja kb 7+... Persze ezt nem hagyhattuk ki, így Peti beeresztett és én is kipróbáltam megy e a "Sprint vertikal"...fogjuk rá :D
A levezetést a Seehütten Klettergarten jelentette, ahol kimásztuk az Erdély (Siebenbürgen) nevű szép hosszú 6+ os utat. Innen a Seehüttébe vezetett az út, ahol 1-1 leves és Radler elfogyasztása után ledöcögtünk az autóhoz. A hágó éttermében falatozó osztrák nyugdíjascsoport különös érdeklődéssel (30 fő egyszerre bámul kocsányos szemekkel) szemlélte félmeztelen pakolásunkat, így elmenetben egy dudálással és Peti II. János Pál-t idéző karlengetésével búcsúztunk tőlük, hiszen mi elítéljük a nemzeti korlátoltságot:
Néhány éve mászom, a hegyeket-erdőket gyermekkorom óta járom. Mostanság teljes mellszélességgel a sziklamászás megy, sok hazai és külföldi mászóhelyen másztam már - műkedvelő jelleggel. Kedvenceim a több kötélhosszas mászóutak. Az egyes túrák részleteiért levél bátran küldhető a davidbogyo_kukac_yahoo_pont_co_pont_uk címre/I climb since 2006. I started hiking and discovering the nature as a child. Now I like most of all the multi-pitch rock climbing routes. For any other informations feel free to contact me: davidbogyo_at_yahoo_dot_co_dot_uk
