2010. augusztus 30., hétfő

Karavankák

A "rendes" évi nyaralást idén Ausztriában, a Karavankákban töltöttük el Mártival. Vonattal a Debrecen-Wiener Neustadt-Klagenfurt-Villach útvonalon jutottunk el a helyszínre a MÁV/ÖBB egy szimpatikus jegyével, ami kettőnknek 120 eur volt 900 km-en retúr! A célpont a Faaker See nevű gyönyőrű tó és környéke volt. A kempingünk minden igényt kielégített, csak ajánlani tudom, innen jártuk be a környéket. Aki azúrkék vízben akar rekreálódni és gyönyörű környezetben jönni-menni, annak bátran választható Karintia ezen része. A tó közvetlen közelében egy nagyon szép sportmászóhely is van, a Kanzianiberg, ahol több mint 300 út található. Kalauz (és mászócuccok) biztosan kapható Villachban a Korak Bergsport üzletben, amiben gázpalackot vettünk. A tó felett magasodik a Karavankák 2. legmagasabb csúcsa, a Mittagskogel (2143 m) amire több irányból is könnyű feljutni (a normálúton 3-4 h, vagy az Ostgrat-on I-II), mi is így tettünk /útvonalleírás és térkép/. Emellett pár kilométeres körzetben a klettersteigezést kedvelők is találnak kedvükre valót egy vízesés közelében.

További szöveg helyett néhány kép:

A Mittagskogel és a Karavankák főgerince felhőben

A Faaker See látványa a Taborhöhe magaslatáról


Genuss

Gitsch

Latsach falu, háttérben a Villachi Alpok csúcsa Dobratsch (2166m)


Őszi kikerics "véletlen" háttérrel


A túra színhelye alattunk


A finkensteini várrom


A Mittagskogel csúcsáról D-re pillantva ezt látjuk


Csúcskereszt-Őrség


Pillantás át Szlovániába a Triglav és szomszédai felé:

2010. augusztus 16., hétfő

Komplex program

Érik a feketeszeder


Endre és Imre a Rákóczi-kövön
(az emlékhelyről semmilyen információt nem találtam, aki esetleg tud valamit, a komment rovatba írja meg!)


Lepketapló (Coriolus veriscolor)

Egy szép tinórú faj

Csapatunk a Nagy-Péter mennykőn (709 m)


Nevétől eltérően ez a gyík a Kőkígyón (V) szaladt fel

Transsylvania-ban


Szombaton a Zemplénbe indultunk, de több szempontot is figyelembe véve inkább túrával egybekötött mászást tartottunk. A helyszínen tapasztalt hőség és magas páratartalom miatt ez jó elgondolásnak bizonyult. Imre vezetett, Endrét pedig kissé "megfáradtan" vettük fel a Bercsényi utcában. Imi bá javaslatára Téglás előtt Sanyit is felhívtuk, hogy van még egy hely a kocsiban, ennek ő nem nagyon örült...az idő 7 felé járt.
A túrára Regécről indultunk, ahol kiderült, még mindig keresik az egy hete eltűnt amerikai férfit és ha találkozunk vele, szóljunk...Mártival az élen inkább abban bíztunk, hogy nem találjuk meg, ami így is lett...A rengeteg idei csapadék miatti fadőlések és hatalmas vízmosások ismeretében a keresőknek nem volt/lesz könnyű dolga.
A túrát Sólyombércre a Rákóczi-kő-Nagy-Péter-mennykő-Istvánkút útvonalon (zöld, majd kék) tettük meg, kellemes tempóban, rá-rácsodálkozva a hihetlen gombamennyiségre. Istvánkúton a kulcsosháznál/unknál tradicionális jelleggel megebédeltünk és vételeztünk a bővízű forrásból, majd felmentünk a sziklához. Árnyékot keresve a hátsó falakhoz mentünk le és másztunk pár utat. A Burai Petiék által épített Transsylvania (VI-/VI) igen jó kezdésnek bizonyult, trükkös út. Egy névtelen útba a Felhő mellett (kaller szerint VI ?) megpróbáltam beszállni, de lehet nem jó helyen, így a 2. (1.?) nitt környékén visszavonulót fújtam. Legközelebb jó lesz megnézni ezt és a mellette lévő további 2 utat (kefe a zuzmó/moharéteg miatt ajánlott!) is. Endre szépen kimászta a Felhőt tr., Márti pedig a Mohát küzdötte le. 5 felé azimutban elhagytuk a helyet Óhuta felé, ahonnan már az eredeti tervekkel ellentétben nem tudtuk beszorítani a regéci Vár-hoz való felmenetet. Ennek megfelelően maradt a 2 falut összekötő vadregényes műúton való slatyogás a kocsiig, majd hazaautózás 1-1 sörrel. A Borsevik bezárt Erdőhorvátiban, de kicsit lejjebb a Vadgesztenye (?) presszóban megtudtuk, hogy ez csak átmeneti állapot, mert a politikai átrendeződés miatt újra ki fog nyitni ("a tulajdonos dolgozik Viktor apjának és akkor megint lesz pénz" sic! :)
A túra kimondottan jól sikerült, a Regécről felvezető túra bátran ajánlható, ritkán járt túraútvonal, szép kilátással a Várra és a Zemplén É-i részére.

Mászott utak: Transsylvania VI-/VI, Névtelen VI? (próba), Felhő VI-, Télapó V, John Lennon var. VI-, Tű IV+ (cl.)

2010. augusztus 8., vasárnap

Iced earth

Are you talking to me?


Máté sajátos sebkötözése az OMSZ ajánlásával ("szikszalag"+zsepi)

Mozgásban

Endre besuhint

Mire hasonlít ez a szín? (megfejtőink között egy hangszórót sorsolunk ki)

A megjósolt 30 fok helyett 18 fogadott minket vasárnap reggel Pálosvörösmarton...mi tagadás, kissé alul voltunk öltözve. A nap folyamán jöttek mentek a felhők, az első pár út mászása közben még némi köd is szitált...Mivel viszonylag hamar érkeztünk (autópálya rulez), hamar meg is haltunk az utakban. Jó hír, hogy új út "nyílt" VII nehézségben Konyi emlékút néven a Foxitól jobbra egy többszörösen áthajló részen. Jól néz ki!
Eleinte egy gyerekekkel túrázó/mászó családon kívül magunkban másztunk, majd délután egy budapesti csoport is befutott. Endre majdnem kimászta elsőre alsóval a Repülő osztályt és egyben megszerezte első nagyobb elölmászós perecét is, Sanyi és Máté pedig felváltva nyögtek az utakban, különösen persze utóbbbi "kamerádunk" járt elöl jó példával ebben a tevékenységben. A tetőn lévő sziklagyepen most vajszínű ördögszem, szegfüvek és kövirózsák nyíltak, délutánra pedig egész jó idő lett (napon 20-25 fok :).
Hazafelé a változatosság kedvéért nem a Vörösmarty-ban, hanem a cukrászdával egybekötött Fekete Kecskében fogyasztottunk el egy igen jó árfekvésű kávé-radler-fagyik kombót, majd Endre hazarepített minket - köszi!

Mászott utak: Antoine&Desiré V+, Repülő osztály VI/VI+, Hetes VI/VI+ (rp, csak Lacinak :), Két lotti VI+/VII-, Hajó VII (tr), Őszi út VII- (pp), Moha V+/VI- (2x), Mankó V- (cl), Bátorság VI+/VII-

2010. augusztus 1., vasárnap

White heaven

Nóri kiadja a parancsot :D


Sose voltam szebb


Egy norvég vendég - Laci Sandokan jelmezben


Főműsoridő


A dédesi kisvár délről (ami látszik: a Kis-fal és Reibung-fal teteje)


Mivel Debrecenből legkönnyebben andezit érhető el, mindig nagy öröm mészkőre menni. Főleg akkor, ha Magyarország egyik leggrandiózusabb mászóhelyéről (akár 60 méteres falmagasság, de az utak általában is 18-25 méteresek), Dédesről van szó. Az út kisebb-nagyobb izgalmakkal (köszönjük szerpentines DOTTO vonat a 10 km/h sebességű fél órás feltartásodat...) telt, de csak odaértünk, Nóri, az unokatesója és Márti voltak a túra résztvevői. A helyszínen további debreceniekkel futottunk össze, akik több napra táboroztak le a völgyben, illetve a nap folyamán sokan jöttek fel Miskolcról is. A nagy melegben igyekeztünk árnyékban mozogni, de azért így sem volt piskóta. Márti szépen kimászta a Jobb utat felsővel, a végére egészen ráérzett a mozgásra. Mi elsősorban a VI körüli utakat próbáltuk mászni. Megjegyzés: IV-VI körül Dédesen a kötélgyűrű/éksor/friend szinte alapfelszerelés, még ha jelentős és kiváló felújítások is történtek. A természetes biztosíthatóság mindemellett kiváló!, jól lehet gyakorolni pl. az ékelést. Az idő gyorsan telt, főleg, hogy magam is csak ismerkedtem a hellyel. Atillával és Sanyival hármasban kimásztuk a megítélésem szerinti eddigi magyar "Genuss" top-ot = Hanomág VI (55-60m). A kő gyönyörű, a kitettség mindenhol megvan és konstans a nehézség (60-as kötél szükséges az ereszkedéshez). A végére maradt trükkös Rövid vágta nitt körüli kunsztja után még vannak jó mozdulatok, ide friend ajánlott, mert nincs több nitt! A kunszt kimászása után feljebb csak gyenge közteseket tudtam elhelyezni, így jobbra "kimenekültem" egy rózsabokor érintésével. Jó lett volna egy nagyobb friend amit most nem hoztam. A mászás végeztével Mártival átrándultunk a dédesi Vár-hoz és gyönyörködtünk a panorámában, a szomszédos "mászószikla" különösen szép ebből a szögből nézve.
A hazaút Kazincbarcika-Miskolc-Debrecen felé történt az idevezető egri verzió helyett, az útminőség és haladási sebesség miatt mindenképp erre éri meg jönni (főleg ha van matrica is!).

u.i.: találkoztunk egy természetvédelmi őrrel, gyakori ellenőrzések várhatóak, melynek célja a sziklagyep védelme (felvezető "normálút" nem használható, bár ez így van jól) és a turisták kizárása, így az érvényes, magyar hegymászóigazolványok megléte elengedhetetlen!

Mászott utak: Középső út VI/VI+ rp., Bal út áthajlás var. V+ cl., Pozsonyi emlékút VI (on sight), Hanomág VI (2 kh.), Rövid vágta VI ("semiclean" próba, majd tr.)