Makszimális Hááámor

Munka után Endrével tépünk Hámor felé mint a gép - kis megálló Tiszaújvárosban - a buli megint naplementéig tart majd. A rekkenő hőség elől a Nagyfal felső részére húzódunk új utakkal ismerkedni - van bennük trükk bőven, de szerencsére szúnyog nincs. Később lemenve a John Lennon-ra vetem rá magam alsóval, erre még gyúrni kell , de a Pillér és a Komarnicki feltöltenek, jöhet a múltkori projekt egybemászása és láss csodát kimegy - a Nyifi-nyafi az első hámori hetes rp-m. Mindezalatt távcsevej Imrével Attilával és Leventével akik Örvénykőről csorogtak le dolguk végeztével a Zsigával. A nap lemegy, már csak a hazaút jóízű beszélgetése és az ágyam marad - már várom, hogy visszajöjjek.

Mászott utak: J Él V+ (2x), 18. születésnap VI (2x alsóval), Csaba útja VI+ (os), Varicsella VI (1x rp, 1x pp), John Lennon próba, Pillér IV+, Komarnicki emlékút V+, Nyifi-nyafi VII (rp, majd tr)

Unom

Unom már, hogy eltervezek valamit (akár csak nagy vonalakban is) és az eső/viharfront azt követi. De nagyon.

Ezzel úgy tűnik nem vagyok egyedül.

Elhajlás

Szombaton a prediktált hőség ellenére Körösrévre mentünk és jól éreztük magunkat. Korán kelés után már 9 felé másztunk az Áthajlásoknál (Fisurile Suspendate) - sikerült levarrni párat a sunyin/leplezetlenül áthajló hosszú (20-28m) utakból, amik nem mellesleg egész nap árnyékban vannak. Kiment alsóval a Test és a Death is, Levente kimászta a Das ist Gejzír c. kunsztját VII+ ?, Tündi pedig megfejtette a Sunside-ot. A nap nagyrésze hetes utak közelében telt, Endre, Csabi és Atilla is jól nyomták, mindahányan alsóval is. Különösen Atilla vitte a prímet méretes perecével szórakoztatva engem. Jó túra volt - a kilátás pedig továbbra is pazar a standokból :)

Mászott utak: Zador VI-/VI (3x alsóval), Mosquitos VII- (2x - ebből 1x tr), Test VII-/VII (2x - másodikra pp egyben), Death VII- (2x - ebből 1x tr), Das ist Gejzír VII+ (tr. próba), Thinking VIII ? (tr. próba)

Érdekes kőzet

Csabi a Test kulcsrészénél

Hűvös hely

Miskolc mindig...

Kedd délután ismét a karakteres utak mekkájába, Hámorba vetődtünk munka után Imrével és negyed tízig másztunk. Sikerült Roziékkal is összefutni, Imre HSZJSE tag lett és keményen elpilledtünk - rendszer lesz ebből!

Mászott utak: Komarnicki emlékút V+, Jégcsavar VII- (próba), Nyifi-nyafi VII (darabokban alsóval), Amerikai traverz VI+ (rp), Varicsella VI (2x - másodikra egyben rp),Verseny út VI-/VI (rp), Odú VI+/VII- (1x alsóval egy beleüléssel, majd másodikra rotty :), Kari útja VI (rp)

Hámor anno

Forrás: www.hszjse.hu

Budai-hegység IX

 Szarvasbogár-szezon

Turbánliliom

Végvári-szikla

:-)

Egy kis kedvenc

Pünkösdhétfőn Mártival ismét útra keltünk és a 8-as busszal az Irhás-árokig utaztunk, ahonnan a Frank-hegyen és Csillebércen át értük el a már ismert Végvári sziklát ahol némi körbemászogatás, boulderezés, le-fel jövés és húzodzkodás után Makkosmária mellett sétáltunk át  aNormafához - jó meleg volt. Az orchideaszezonnak vége, de a turbánlilom nyílt és az állatvilág sem lankadt - jó hétkezdés.

Munka után Hámor

Csütörtökön sikerült rávennem Imrét, hogy társuljon be a régi nyári ötletbe: munka után irány Hámor. Mint kiderült Endre is Tiszaújvárosban végzi tevékenységét, így 4 óra tájban Hámorban voltunk mindhárman. Imrével kitoltuk a Komarnicki emlékutat, ebben volt minden, travi, repedés, áthajlás, tábla - gyönyörű út! A mászást megelőző hatalmas vihar alig alig érződött, a szikla teljesen mászható volt. Endrével ezután kimászták a pillér alsó részét, majd nekiláttam az Amerikai traverznek. Az os mászás nem jött össze, a végén bele kellett ülnöm ebbe a szintén kiváló, természetes vonalvezetésű útba. Endre bá tr. mászása közben szép piruettet mutatott be, így én is ismét nekiláttam - most nem beleülni, hanem belehullani sikerült a travi végébe egy 5 m hosszú inga végén találva magam az áthajlásban - király volt :) Természetesen végül kiment egyben és Endre is felharcolta magát. Rozit pedig eközben csak vártuk, csak vártuk...Józsi javaslatára a Nagy-fal felső részén folytattuk a mászást, szép, csendesebb és zsírmentesebb utak 20-30 méteren át! Innen a Kis-falon nyomtuk a szokásos dolgokat, míg el nem kezdett 21:00-kor szakadni mintha dézsából öntenék - ezt kiszámoltuk! A hazaút jó hangulatban telt, Imre szórakoztatott én meg nyomtam a gázt - csak az állatok voltak furcsa hangulatban, mind meg akartak halni - de nem engedtük :)

Szép nap volt, ebből rendszer lesz - egy gyors parti 4-5 óra alatt akár 200-300 méternyi V+ VI+ t tud mászni váltva!

Endre indul az Amerikai traverzben

Mászott utak: Komarnicki emlékút (~45 m, 2 kh.) V+, Amerikai traverz VI+ (2és2/3 x), Verseny-út VI-/VI (os), Tankcsapda VI/VI+, Kari útja VI (rp), Keménykalap V+

Megj.: több út aljába is paklenicai útneves minitáblák kerültek, emellett az alábbi kaller hasznosabb mint a nyomtatott

Budai-hegység VIII.

Márti lassan végez a BME-n így a kb. egy éves projekt is letűnni látszik. A célunk az volt, hogy egy Budai-hegység térképpel a rendelkezésünkre álló időben a lehető legtöbb és legszebb helyszínek beiktatásával bejárjuk ezt a részt. Nos, a kísérlet nem volt hiábavaló, a térképen nem sok "fehér folt" maradt, talán a Hármashegy környéke az egyetlen nagyobb egység ami kimaradt. Ezek a kisebb nagyobb túrák jól példázzák a "nekem-erre-nincs-időm-pénzem-itt-nincs-is-semmi-érdekes" szemlélet ellentettjét - pár bkv jegyből és néhány száz forintos jegyekből fél-egy napokkal be lehet járni ezt a néhol már erősen urbanizált ékszerdobozt, ami még így is rengeteg természetközeli látnivalót rejt!

A szombati túra Biatorbágyról rajtolt, a vasútállomással szembeni kisboltban nem volt hiba ásványvizet venni, elkélt a hőségben. Innen a zöld háromszög jelzésen haladtunk Páty határa felé a Kálvária-hegy és a szép sziklagyepű Csúcs-kő érintésével. Sajnos az impozáns mészkőkibúvások nem rejtettek mászható kövecskéket, de sebaj, haladtunk tovább. A Fő-kút forrás hideg vize kis felfrissülést nyújtott, majd elkezdtük a felkaptatást a hegység legmagasabb pontja felé (Nagy-kopasz 559 m). A csúcs előtti Tarnai pihenő nevű helyen kitágul a tér, szép panoráma, és még szebb istván király szegfüvek fogadnak. Az újszerű kilátónál sok turistával találkoztunk, de  a kilátást ez nem befolyásolta - pazar! A hegyről szintén a zöld jelzésen jutottunk le Nagykovácsiba - több orchideafajt és turbánliliomot is útba ejtve.
Kár lenne elhallgatni, hogy a rugalmas BKV sofőr és a jegyet nem áruló falu kombinációjából nem mi jöttünk ki győztesen - vagy mégis? A 3.- 4.-ként fékező kabriós srác kb. 20 perc alatt eltepert velünk a Keletiig - király (és köszi :)

A citrusos illatú nagyezerjófű - ne érintsd meg!

(A virágzat és a termés erős citrusillatú, sűrű, ragadós, vöröses színű mirigyszőrökkel borított, a fototoxikus reakciót kiváltó furokumarinok miatt ezek érintése hólyagos bőrkiütést is okozhat.)

A Csúcs-kőnél

A Fő-kút forrásnál fellelhető római oszlop (az eredeti másolata)

Mennyei szamócák

Hazai ritka orchideánk, a gérbics

A szezon elkezdődött

Csergezán kilátó

Panoráma Nagykovácsi felé, balra a Szénások

Redneck

Jobb mint az iroda

A gerinc

Egy ratyi stand (Sörös 1. kh)

Kilátás a kemény utakra

Egy jó stand a Sörösben

Csütörtökön munka helyett Körösrév volt a cél. Végre le akartam varrni  a Söröst, meg amit csak lehet :) Sajnos a meleg erős volt - de akadtak szép dolgok.
A Sörös szép gerince hossza kb 1 óra alatt meglett, hevederek, 1 éksor ajánlott (1. kh 6- 35 m, 2. kh. 6/6+ 45 m, 3. kh. 4 55m). az első kissé lelombozó hossz után a második mindenért kárpótolt, szilárd kövön kitett élménymászás egy függőleges és karcsú gerincfelszökésen.
A beszállás alatt szerencsére volt egy kis forrás, ennél hűtöttük magunkat és vizespalackjainkat a legfelső hossz naptámadása után. Ezt követően a vasútállomás melletti kis 10-12 m-es falacskán próbáltam rá egy már mászható (a vezetéket elbontották) szép reibungos úton, végül a kulcsrészét kb. 7+ ra tettem, egyben nem is ment. Emellett balra egy könnyebb kb. 6 repedés is felvezet (cl).
Az eszegetés közben/után a mindig hűvös folyóparti szektorhoz (Peretele Pesterii) mentünk ahol 2x kimásztam az Argilát - kőkemény 6+ jó kis részekkel - egy biztos, itt nincs fölészámozás mint a Teraszon, a nehézségek Tardossal vetekednek!
A  naptól már kissé megcsapatva felmentünk a többiekhez (Lev, Rozál, Tündi) az ún. Áthajlásokhoz (Fisurila Suspendate) ahol a Hello, a Death és a Zador (jó kis hosszúak) plusz a Levente féle új kunszt tr próbája ment bokorba lengetéssel, majd irány haza fagyival körítve - dánke Imre!

Mászott utak: Sörös 6/6+ 135 m, Noname vasutas reibung 7/7+, Noname vasutas repedés ~6 (tr), Argila 6+ (os kísérlet, majd pp), Hello 6+ (os), Death 7, Zador 6+ (flash)