2010. november 21., vasárnap

Schicker Gestitz-en

„Ezért szeretett atyámfiai,
erősen álljatok, rendíthetetle-
nül buzgólkodjatok minden-
kor az Úr dolgában, mint akik
tudjátok, hogy a ti munkátok
nem hiábavaló az Úrban”

(1Kor 15:58)

A hétvége erősen képlékeny volt (mint mostanában mindig). Hívtam boldog boldogtalant, hiszen a kompánia Debrecenből északra ment becsületsüllyeszteni, így partnerben hiány volt. Végül földijeim, Oszkár és Enikő mellé társultam be szombaton. Pénteken Bp-re utaztam, szombat reggel pedig őket megelőzve kimentem Gesztesre, melegíteni. Gondoltam átmozgatok és boulderezek, vagy kimászok valamit az Oviban solo. Szerencsére az üres falakon csak egy srác mászott önbiztosítással, így megkérdezhettem, nincs e kedve? Persze volt :) Gábor (Gabo) Fehérvárról rándult át és mivel a Jégkrémbalettet mászta épp, gondoltam nem lesz nehéz hasonló utakat választani együtt.
A hőmérséklet ideális volt, a falak pedig teljesen szárazak! Bemelegítettem a Kötélvontatókon, majd ráugrottam a Psyché-re pp-ben (az egyedüli vizes rész a falon ennek a 2. nagy fogása volt, de egy zoknival kitöröltem :). Ez az út régi álmom volt, eddig ha 1-2x kiment egyben tr, míg most csak halvány emlékfoszlányokkal simán elölben...hm, kezdtem megörülni. Gabo eközben a nehezebb kategóriás szomszédokat nyomta a Kristály-falon, gondoltam majd odébb megyünk, hiszen én itt nem nagyon fogok mit a tejbe aprítani. Ehelyett tr megmásztam a Nárciszt (VI+), majd a Kalcitost (szerintem VI+/VII-) (előtte sohasem próbáltam őket) elég simán. Nosza, a következő körben a Kalcitos-ra ráugrottam alsóval is és úgy simán kiment! (Nagyjából ekkor értek ki Osziék) Ezt a Kubu (VII) követte, a nittek sűrűsége nyomán rp próbáltam on sight és sikerült!!! Persze nem mondom, hogy nem Ondráskodtam a végében, de király volt! Közben érdekes volt szemügyre venni, hogy kell egy beleüléssel kikenni a Patyomkint VIII+ alsóval.
Az idő telt, de elég pörgősen nyomtuk a dolgokat, tr kipróbáltam a Dietmar Proske emlékút könnyebb verzióját (VII/VII+, bármi fogható, nem csak a lyuksor) és egy beleüléssel sikerült is megmásznom, majd szintén os a fal bal szélén lévő anonim utat (szerintem VI/VI+).
Ezután leugrottunk a leghátsó falszakaszhoz, ahol én a Tökös mákost másztam, míg Gábor egy-két mélyebb lélegzetvétellel, de az én meglátásom szerint még bőven tartalékokkal kikente a Fekete özvegyet (VIII-), szép volt! Ezután mennie kellett, köszönöm a biztosítást és bíztatást, jó volt egymást motiválva mászni - ez a hangulat sokat segített.
Oszi biztosítása mellett utolsó dobásként ismeretlenül nekiálltam elölben a Lyuksornak, de a 2. nitt környékén már hamar bedurrantam. Szerencsére 2-3 perec után a tippeknek hála összejött ez a VII- körüli út is. Ekkortájt született meg a vértesaljai népdalkincs újabb eposza a „Háde jédesanyám odalett a zonszájtom...” kezdetű műdal, melyet Enci tevékenysége nyomán egy gesztesi felelgetős költemény, „A mindig elszakadó cipőfűzőjű lány balladája” követett.
A jókedvű napot megelégedéssel zártam, ennyi, magamhoz mérten nehéz utat így megmásznom talán még sohasem sikerült!
Úgy tűnik mégis nekünk való a Kristály-fal? Reméljük :) Ahogy a fenti idézet (nem őrültem meg, csak a Tisza-expresszen egy önkéntesektől-ajándék mini Újszövetséggel szórakoztattam magam) is mutatja a mászásba vetett hit és elszántság nem hiábavaló – edzeni kell!

Mászott utak: Kötélvontatók V, Psyché VI+ (pp), Nárcisz VI+ (tr), Kalcitos VI+/VII- (2x, 1. tr. 2. pp), Kubu VII (os), Dietmar Proske emlékút VII/VII+ (tr), Kristály Anonim VI/VI+ (os), Tökös-mákos VI+ (rp), Lyuksor VII- (third go :)





És még valami: Gábor révén teszteltem ilyen crash-padet, melegen ajánlom - vennék, ha lenne pénzem.

2 megjegyzés:

Tundi írta...

Király! Gratulálok az utakhoz! Úgy tűnik, elkapott a lendület :) csak el kell hinni, hogy meg tudod csinálni, utána megy az magától :)

Névtelen írta...

nájsz. nyugat powa. sztolyka