2011. március 12., szombat

Horvátország 2 - Mali Borovac, Ungarische Kombo 6a+

7 körül összeszedelődzködtünk a Makarska melletti "félreeső" parkolóban és már világosban megtaláltuk a helyes utat Veliko Bredo-n át a Mali Borovac felé vezető útra. Egy régi falurészletnél ideális parkolót találtunk némi helyi asszisztenciával és elindultunk a beszálláshoz. Célunk a 2-300 m-es falon való mászás volt 6a-6b között. Érdekes, hogy a rendkívül szép kövű hegyre az első nittes utat (In a gadda da vida 6c) Osziék nyitották és azóta sem született túl sok, a létező utak megmászásainak száma csekély. A felmenet a piros jelzésen történik a lentről már jól belőhető fal alá, ahol "azimut" az erdőn és törmeléken át a beszállásig. A kő kompakt, néhol gyönyörű "wasserrillés" mészkő, ziát csak psziché miatt kell használni, reibungmászók előnyben. Gizi és Robi a Tommy 6b-be szálltak be, Pistáék a Roberto 6a+ -t nyomták, mi a  Sive Jeze 6b nevű útban indultunk el Balázzsal. Az első jó hosszú 5b-t ő mászta, majd mint kiderült áttértünk elölmászásommal egy új útba 5b körüli 15 m-es és 5c/6a körüli 35 méteres hosszal. A kezdeti tájékozódást nem segítette a horvát kaller 5 db pálcikából álló falrajza sem :) Ezután becsatlakoztunk a "Roberto" trükkös és gyönyörű 6a+ hosszába és annak végeztével jött az In a gadda...maradék 4-5 hossza. Ennek egyik szép részét (bevágás, kémény, reibung, áthajlás 6a) ismét Balázs mászta elölben, a többi maradt nekem. Az idő szállt, a walkie-talkie-ba nem ártott volna elem, de a gyönyörű kilátás és a szép hosszok mindent feledtettek. A ~250 m töbnyire konstans VI körüli mászás végeztével már csak egy kis valódi III-as szóló maradt hátra törmeléken és a csúcson is voltunk. Az utakba a kaller friend jelölésével ellentétben inkább csak a megszokott hosszú expresszek és néhány homokórához való gyűrű kell, a nagyon bő friendsor inkább teher, egy szűk elmegy. A lemenet kb. 1 óra ha nagyon tolja neki az ember (morénasí :), de ez önmagában is hatalmas élmény, ugyanis szemből látjuk a mágikus Veliki Borovac sziklafalát kőkemény utakkal (függőleges, ~300 méter, kompakt kő, sorbanállás nuku - pl. Lykopolis 6b). Az eleinte jó meredek néhol kőből kirakott partizánösvény erdei útba hajlik át, végighaladva eme pompázatos szikla-amfiteátrum tövében. A nap lebukott, mindent csend ölelt át és az egyik kanyarból leláttam a tengerhez a kivilágított kisvárossal..hát, nem volt rossz. Kissé lejjebb zergék kavartak, a dózerút előtt baglyot zavartam fel egy fáról - sehol egy lélek. A táborhelyre leérve Oszi és Enci lepett meg minket, ők Omisban múlatták az időt, de átjöttek megnézni a magyar kolóniát. A gyors vacsora és bor/sör  után igen gyorsan kivégződtünk, 8-9 felé már mindenki jóízűen horpasztott....

A Mali Borovac


Előre ifjak


Gúten morgen wásszerrillen


Kilátás Hvar (?) szigete felé


Giziék a Tommy-ban


Balázs érkezik a Roberto kulcshosszában (6a+)


Az In a gadda da vida egy szép hossza


Utunk vége felé, talán egy 5b


Kilátás délre


Balázs az utolsó kompaktabb hosszban


A secret tippekkel itt egy térkép.

Tájkép

A nehézségek:


Egy jó falfotó f(hálás köszönet Oszinak)

2 megjegyzés:

Tündi írta...

nagyon szép helyen voltatok! jól néz ki a kő :)

Bogyó Dávid írta...

Hát a kő minőségével sok gond nincs :) A felső hosszok könnyebb részein van némi mozgolódás, de a szokásos alpinnál jóval csekélyebb :)