Tél a Tátrában (Túraleírás)

A DEKE 10 fős csoportja ismét útra kelt, hogy körülnézzen kicsit a Tátrában. Célok: a Zöld-tavi ház elérése péntek estére, szo.-vas. Lomnic (A), Zöld-tavi csúcs, Fehér-tavi csúcs (B). Résztvevők: B. Endre, B. Dávid, Cs. Imre, F. Zoltán, K. Attila, K. Zsófia, K. Sándor, K. Tünde, P. István illetőleg Sz. Richárd büntetlen előéletű debreceni személyek.
A péntek kora délutáni indulás eredményeképp hamar a Tátra lábához értünk, ahonnan Zöld-tavi ház 3 órai felmenettel kecsegtetett. A zsákok szokás szerint a parkolóban mutatták meg igazi arcukat (plusz kötél, hágóvas, csákányok...stb), de a felment így is 2-2 1/2 óra alatt sikerült mindenkinek. A házat körülvevő hegyóriások között a csillagfényes, havas csendben igazi élmény volt megállni, csak a gyanús széllökések lettek egyre erősebbek...Az éjszaka hamar eltelt a szinte minden igényt kielégítő matraclágerben, de reggelre nyilvánvalóvá vált: az időjárás elromlott. Irtózatos szél (heves lökésekkel) és köd kerekedett, amelyben veszélyes lett volna a Lomnicra indulni, így a Fehér-tavi csúcs közelségét válsztottuk. Sajnos az irtóztató, viharos szél miatt a csapat fele a sárga jelzés (nyáron látni is :) láncos része alatti hólejtőn visszafordult, míg a másik fél tett egy kísérletet feljutni a gerincre, ami egy jeges kuloár igénybevételével sikerült is, de a mosoly hamar az arcukra fagyott (nem csak képletesen), így ők is visszatértek. Néhány kisebb szórakozás: hóbarlang készítés, vízjég veregetés-csavarozgatás, bufet-látogatás után a jobb idő reményében tértünk nyugovóra, amire nem sok esélyt láttunk. Reggelre csodás módon az idő megjavult, így 2 gyengélkedő társunkat (Richárdnak megártott a sok "hegyi levegő és a gleccservíz", Zsófi pedig megfázott) és a szolidáris Atillát hátrahagyva nekiláttunk a Zöld-tavi csúcs "megostromlásának". Az út a tavon át, majd egy kuloáron és egy teknőn (Nagy-Papirusz völgy), végül a Téry-horhoson felhaladva a Baranie sedlo-ig, onnan pedig a csúcsra vezet. Itt már a nap is sütött, szép emléket hagyva bennünk a 3,5-4 órás felmenet után. A lemenet gyorsan ment, a hó csak egy helyen vált túlzottan ragacsossá. A házban ki-ki elfogyasztva egy kis káposztalevest összepakoltunk (a csomagok mérete érdekes módon nem változott) és lecaplattunk. A hazafelé úton szerencsére már valóban élvezhettük az EU előnyeit, nem úgy mint odafelé, amikor mindkét oldalon a szocialista rendszert idéző "baráti" ellenőrzésekben volt részünk.

Tél a Tátrában (Galéria)

Téry-horhos

Lefelé

Csúcson

http://www.youtube.com/watch?v=iJeOl4Ix2yo

Wéber (2524 m)- Északi fal - No comment

A Zöld-tavi ház és környéke, a Zöld-tavi csúcsra vezető út megjelölésével (zöld színnel :) )

Pillantás a naplemente fényeiben fürdő Bélai-Tátra lankáira

A Karbunkulus-torony (2139 m)

Túlélőtúra - 2008

Az idei túlélőtúrára a Bükkben került sor. Tündi, Laci és Csoszi, valamint szerény személyem péntek délután a füzesabonyi személyen gyűltünk egybe, hogy egy-egy korttyal elindítsuk az utat. Az idő gyorsan telt a Meleg és Áporodott Vasúttársaság "retro"-szerelvényén, így nemsokára egy átszállással Egerben, kicsit(?) később pedig Bélapátfalván termettünk. A túra első eleme a Szomjas Csuka étterem volt. Arról, hogy ennek az egységnek a meglátogatása szükséges és arányos mértékű volt e, megoszlanak a vélemények - de kisvártatva már felfelé caplattunk a csillagfényes bükki emelkedőn nagy csomagjaink alatt görnyedve. Némi kötelező azimut után (melyet elsősorban Csoszi karja bánt) cuccainkat ledobva kisiettünk a Bél-kőre (ejnye bejnye), majd tovább pörgettük a felmenetet a cserepes-kői barlangszálláshoz. Kis hajlékunkat 2-3 órára (hajnal) el is értük, ahol némi tarhonyafőzés és Arnoldék bevárása után aludni tértünk. A barlangban 0-1 fok volt, hála a mini kályhának és a jó mikroklímának. a szabad ég alatt mínusz 5-6-8 körül járhatott. Reggelre esett némi hó, mi pedig számos "kő" érintésével tettük szebbé a napot. Sajnos az idő igen hideg volt, a Nagymezőn pedig rettenetes szél fújt, így a túra Ómassán ért véget. Az ide levezető völgy gyönyörű és veszélyes (perec-faktor növelő) jégformákkal volt tele - busz-villamos-vonat módszerrel jutottunk haza, igen fáradtan és szél által cserzett arccal. Jövőre ugyanígy, ugyanitt?

Felsőtárkány introduction

Vegeta climber

Mivel még Wachau nincs a magyar mászókalauzban, Nagy-Dédesen pedig tilalom van (ld. még http://www.mhssz.hu/kornyezet.htm), úgy döntöttünk Felsőtárkány felfedezése lesz a mai cél. Az Eger mellletti völgyben néhány kisebb-nagyobb fal szegélyezi az utat, melynek legkompaktabb részén 12 út vezet (+1 kicsit arrébb, próbálkozás-nyomok és boulderek másutt is vannak) az általunk is kedvelt IV-V-VI (ill VII) nehézségi fokozatokban. A kiépítettség szinte tökéletes, standok megfelelő, 2 pontosak, a fal aljába viszont nem ártana még 1 gyűrű a VIIes utakhoz a biztosító embernek (közös leesés első nitt előtt a párkányról); de ezek a problémák is megoldhatók. A fal teteje különösen szép, a kilátás pompás, csak az autóút, meg a szájtátó turisták (néd má mingyá leesik) zavaróak. A sisak ajánlott, mert a tetőn főleg a jobb oldalon sok a kőtörmelék, faág...stb a peremeken - emellett sajnos hamar tumultus alakul ki - ha többen akarnak mászni - a fal alatti placcon.

Standban a "Tű"-n

A mészkövön nagyon szép oldásos formákat találunk, a különböző méretű és hosszúságú szalagokat, kötélgyűrűket jól lehet használni, ha ilyen hely van, ott valószínűleg nem lesz nitt/szög. Emellett az ékek is jól jöhetnek, van egy pár szép repedés is.

Ereszkedés az Emlékútból

Maya és Gábor VII-esekben is vitézkedtek, Attilla VI-os VIIest is mászott, a többség V+ig tolta. Szép nap volt, a felhőktől azért néha eltekintettünk volna :), de megvolt a 8-10-12 fok. Az egri Mountex féláras leárazásában pedig szinte mindenki talált valami hasznosat.

Tündivel mászott útjaink: Kovács István emlékút V 2x (e.m.), Névtelen út V+ (t.r.), Lányos út IV- (semiclean :) e.m.), Repedés IV (t.r.)

Dunapart - Szánsájn

Na ide (Ausztria - Wachau) elmennék majd egyszer, gyönyörű a látkép...bár nem alpesiek a falak. Sok infó található a http://www.wachauclimbing.net/ oldalon, tele topókkal (pdf-ben), útleírásokkal egyenként...stb! Jó tudni még, hogy a kőzet és talajadottságok miatt a bortermelés is jelentős :)

A kőzetről, ilyennel itthon nem igazán lehet találkozni: "The geology in the Wachau is based around soils derived from primary rock, known here as urgestein (megj.: őskőzet). This is composed largely of granite, gneiss or mica-schist, although the composition varies somewhat throughout the region, with slate in the west around Spitz, more loam in around Weissenkirchen in the central Wachau, and then in the east around Krems, and the gateway to the Kremstal, some limestone."

Kezdet

Azt hiszem ez a forma talán jobban megfelel majd a rövid élménybeszámolóknak. Be kell látnom, az igényes, hosszú túraleírásokat és bőséges képanyagot tartalmazó honlap fenntartására kevés az időm. A honlap még egy darabig látható lesz a www.bogyodavid.mindenkilapja.hu címen.

Gesztes No.2

Ezen a szombati napon kora reggeli indulással Várgesztest terveztünk, amiből kicsit későbbi indulás lett. Összesen 1-1,5 h-t másztunk, mert kisvártatva eleredt az eső, amúgy "meleg" volt, nem gémberedtek az ujjak. Az oviban melegítettünk a lapos falra 3 db út (2db 4es, 1db 5-) mászásával, amiből kettőt Tündi is elölmászott. Sajnos az utolsó ereszkedéskor cseperegni, majd szitálni kezdett, így nagy bánatomra elmaradt a Siklós repedés (cl) és újabb V-V+ok felfedezése. Mozgásigényünket egy tatai Öreg-tó kör (7,5 km) futásával vezettük le. Másnap persze szikrázott a nap, de nekünk a MÁV (ezúton is csók) sztrájk miatt vissza kellett indulnunk Debrecenbe (amúgy hétfőn jöttünk volna). Már nagyon várom a jó időt.