Nini...mászik...
Ereszkedés a zöldben
...mondogatta az öreg bácsi az abasári parkolóban, miután kicsit üvöltözött, majd összehaverkodott velünk a padok apropóján, amiket ő készített "és végülis mi nem csináltunk velük semmit, de a múltkor is itt voltak valakik és..."
Szóval megint itt vagyunk...egyik kedvenc helyünk, Hollókő gyakran visszahív, lassan kedvenc andezites helyemmé válva. Az utak egyértelműek, a biztosítás szinte tökéletes, standok rendben, barátságos a felmenet...mi kell még? Ez alkalommal Pisti (driver), Peti, Laci (mitfárer) és Máté voltak a társak. A sziklákhoz trappolva szembesülhettünk a globális felmelegedés csapásaival, dőlt a fejünkről az izzadtság.
Lacival másztam partiban; kis kedvencemmel, a Makk Ásszal (V+/VI-) nyitottunk, majd jöhetett a Pioneer (VI), amibe az első expresszt előre beraktuk, hiszen gyakorlatilag a kunszt felett van, már elég magasan. Ezután következett a Repcsi (V+), amibe szórakozásképpen raktam egy éket is..nem kellett volna (jó pár izzadtságcseppes percbe telt kiszedni:). Kis kaja után jöhetett a tavalyi sikertelen feladat (Nem dohányzó VI-), ami elsőre kiment rp alsóval, a zsebek vízmentesek voltak. Később Laci nyomott egy kisebb perecet az első nittbe, hiába, az út valódi kunsztja a második nitt megakasztása :). Ezután befelsőztük az Emlékutat (VII), amin ez volt az első próbálkozásom. Az út nagyon szép, az áthajlás feletti tábla az igazi kunsztja, párszor bele kellett ülni, az biztos, de kiment és nem mászhatatlan! (sajna az első nitt érthetetlenül magasan van. Ezt az Áthajlás (VI-) követte felsővel, amit kétszer is másztam, de sajnos a kunszt nagyon testerős "no leg jump" (a no hend rest nyomán) így beleülés nélkül nem ment. Alatta és felette nem nehéz, V körüli. Következőnek a Nándi...(VI-) nevű utat másztuk kissé más beszállással (közvetlenül az élen kicsit erősebb, de legalább jó az egyensúlyi helyzet és nem kell a kőtömbre visszaeséstől tartani) mint eddig, szép út, a tetején óvatosan kell bánni a "lemezekkel". Leereszkedve szemezni kezdtem az Akasszá' má'-val (VI+...a netes kalaj szerint VII-, de annyi azért nincs), aminek a beszálló két akasztás a kunsztja, feljebb könnyű. Az áthajlásban 3 nagy fogáson kevés/nem létező lépésen lehet felhúzódzkodni az első akasztáshoz, majd jön a még jobb kunszt: elérni a 2. akasztó fogását. Örömömre szolgál, hogy elsőre meglett ismeretlenül, alsóval, 1 beleüléssel /ez is inkább tájékozódó jellegű volt :)/. Ekkor már érezni kezdtük a fáradtságot, de még begyűjtöttük a Moha (V+/VI-), Lányok útja (IV) és Északi (IV) utakat.
További nagy dobások: Peti és Pisti alsóval nyomták az Őszi utat (VII!), Peti alsózta az Éles-t (VI+), a Denevér-t (VI-), illetve a Hetes (VI+) nevű utat.
Néhány sebbel a kezeken, kis eltévedéssel és abasári muskotállyal tértünk haza, nagyon szép nap volt!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése