2009. május 2., szombat

A munka ünnepe - 2 (Sonnenplatten VI)

Hamm-hamm /az "Endresonka" ismét 10,0 pontot kap/


Beszállok a 6- ba, mint Vágási Feri az internetbe


Rozál érkezik


Reklámfotó - Laci a kulcshossz végénél reibungol

Bekerültünk az útkönyvbe


Tündi az utolsó előtti bevágásban



A Schneeberg a Grossofen tetejéről


Szinte giccs, persze a felhők eltűntek :)


Geronimo!

Másnap korai kelés és egy finom reggeli után (nem mellékes, hogy 6 felé a többség még alszik, így a vizesblokk szinte üres!) nekiindultunk, hogy a péntekre tervezett fő fogást, a Sonnenplatten-t (6) /Topo eltérő nehézségek jelölésével több helyen/ megmásszuk a Grossofenen (Behm kalauz 18/C rész). ez egy 330 m-es út, 3 db 6-os, 4db 5-ös, és két 4-es hosszt tartalmaz (az első 2-t egybevonva 9 hossz). Megközelítése a Höllentalból kivezető, híd utáni kanyarban lévő bal oldali parkolóból indul. Innen vissza a hídon át, majd jobbra fel egy kis ösvényen, a törmeléklejtőn át pedig a fal aljához (25 perc) - a beszállást kis lekopott felirat is jelzi. Sajnos egy 3-as szlovák parti már előttünk molyolt, francia stílusú félköteles másodmászatással...jobbnak láttuk beöltözni - hidegben ismét nem kellett csalódtunk. Az útkönyv szerinti szimpatikus nevű Kápó és 2 társa sajnos nem pörgette túlzottan, bár ez kevésbé lett volna zavaró, ha nem viharos a szél és nem csepereg néha az eső :) Szépen gyűrtük a hosszokat, a szél fütyülését csak egyszer zavarta meg egy kis puffanás - a pozsonyiak látadták egyikük hátizsákját félútról Newtonnak - Laci egy párkányon látta is atomjaira hullani a nemes darabot. A középső 3 hosszból az első trükkös tábla (6-) nekem, a következő Tündinek (6-), a kulcshossz (6) pedig ismét nekem jutott. Ez egy nagyon szép, 45 méteres kötélhossz cseles táblával, enyhén áthajló bevágásszerű kulcsrésszel, majd runoutos rámpával. Ezután még 4 kötélhossz volt hátra, egy könnyebb és 3 nehezebb, ezeket gyorsan átmásztuk, különösen szép volt az utolsó előtti bevágása (5-) és a matekolós kiszálló (5+, a netes kalaj szerint 6?). Az utat kicsit kevesebb mint 5 óra alatt teljesítettük a lehető legszebb stílusban -Kápóék szöszmötölése, a szél és az eső ellenére jó időt futottunk (alapesetben 4-4,5 óra elég lehet). Általánosan elmondható, hogy az 5-ös és az alatti nehézséget maximálisan uralni kell, a köztestávok itt nagyok lehetnek, de jól lehet ékeket tenni (1 sor nagyon ajánlott!). A nehezebb részekben szögek és nittek vannak, néhány helyen ide is jól jöhet egy-egy ék.
A kényelmes levezető sétát az ösvényen és törmeléken ( kőemberekre figyelni! itt-ott elvéthető) hamar megoldottuk, Lacival pedig be is pörgettük. A kőgörgetegen át egyenesen a Schwarzáig lefutottunk, ahol a csajok érkezése előtt a csendes patakparti részen a "hűs habokba "vetettük magunkat. "Természetesen" a völgy alján szélcsend és 25 fok volt...Úgy döntöttük egy Turmstein, vagy egyéb még éppen beleférne, de inkább falatozzunk, a szél ismét kifújt minket :) A campingplatzon kis "magánbirodalmunkban" jót ettünk-ittunk, majd a később befutó, igen grandiózus napot /Richterweg+Stadelwandgrat! hasonló időjárásban/ maguk után tudó Csoszi-Endre párossal kiegészülve fejeztük be a napot.

Pillantás a mászott falra lemenetben

video

Nincsenek megjegyzések: