2009. augusztus 15., szombat

Gamsgartlgrat IV - egy alpesi kaland

Before
After


Péntek este még szinte világosban futottunk be Kaiserbrunnba Imrével és Rozival kiegészülve. A patakparton ismét nem volt senki, így némi eszegetés-iszogatás után nyugovóra térjünk. Másnap korai kelés volt betervezve, hogy véghezvigyük nagy tervünket. A Schneeberg északi oldalán lévő Gamsgartlgrat nevű 480 méteres gerincet terveztük megmászni. Erről 3 féle kalauz lelhető fel halandók számára. Az igencsak elnagyolt Bergsteigen-es, a szövegben jó Nagyváthy féle (50 újabb hegymászótúra - 36-39.oldal) és a vázlatilag legrészletesebb Höllental-kaller (Thomas Behm - 2006 - 8.fejezet). Mi az elsőt vittük kinyomtatva, de szerencsére este lemásoltam a Behm kallert is kézzel - ez igen jól jött! A sok könnyű résszel megtűzdelt út nem lebecsülendő, abszolút alpesi karakterű! Hosszú beszállás (kb. 700-800 m-es tsz.feletti magasságról kb. 1300-ig -Losenheimből nekünk 1:30 h, ezt más 2h-ra írja - fel a Grafensteigen, majd át a Breite Riesen és Bürklegraton (erdőben) a Krumme Ries kuloárjáig, ennek túlsó felén ott a gerinc - emelett Schneebergdörfl felől is megközelíthető), hosszú mászás (14-15 kötélhossz), kevés fix pont (a standokat is beleértve 17 db szög (változó állapotúak), 2 db nitt - természetes lehetőségek bőven vannak!), északi fekvés (pl. a kémények nedvesek lehetnek !) és hosszú lemenet (fel a fennsíkra, csúcs (kiszállástól 40-60 perc), majd le a Fadensteigen (kb. 2h a parkolóig - ez igen meredek kőfolyosón rövidíthető, de nem ajánlott). Meglátásom szerint köztesrakásban jártas, biztos ötös elölmászót igénylő út. Talán jól jellemzi a viszonyokat az út közepén lévő egyik tornyon otthagyott, 2 db ereszkedéshez összekötött, újszerű kötél (beszorulhatott "menekülés" közben és otthagyták), az általam benthagyott 1db heveder és szólókarcsi egy szögből való visszaeresztésnél (rossz útváltozatba próbálás) és az utolsó hossz kunsztrészében mások által "ottfelejtett" vadiúj BD ék. Előttunk utoljára két-három héttel mászták az útkönyv szerint.

Ennyi "rémítő" bevezető után a mászásról:

A viszonylag könnyű gerincen 1-2 es szakaszok kötnek össze 3-4 körüli nehézségű táblákat, kéményeket és bevágásokat. Néhány hossz jól összevonható. A tájékozódást néhol piros jelek segítik (vagy nehezítik...). Az útba 9:15 kor szálltunk be, a Walkie-Talkie jól jött néhol, ütemesen haladtunk váltott elölmászással. A kötél rövidebbre vétele után néhol szinkronban másztunk, a kötélvezetésre azonban ekkor is érdemes igencsak odafigyelni (lesodort kövek...stb). Biztosításra sokszor nagy tömbök adnak lehetőséget, nem ártottak a 3-4 méteres kötélgyűrűk, néhol még az ennél nagyobb is elfért volna! Első hosszabb elidőzésünk az út ominózus sziklaablakánál volt (Gamsgartl -kerülhető), aminek kissé biztosíthatatlan, kitett hídját (másodmászó számára szóló lemászás) aprólékos műgonddal másztuk át. Többször bevártuk Imrééket, az idő pedig szaladt, de látva az ideális időt nem kapkodtunk...minek is. A szomszédos Novembergrat, a Bürklegrat és egyéb látványosságokon nem volt rossz a sivárabb hétköznapokhoz szokott szemeinket legeltetni. Ezután egy duplakémény (jó négyesért), majd egy merdekebb torony (direktben mászva kissé törős és nem hármas!) következik, hogy némi könnyebb terep után (a látkép és a vad sziklafelszökések miatt egyre grandiózusabb környezetben) elérjük a záró attrakciót. Ez a 40 méteres tömb az Oberer Riesturm. Itt elvileg a klasszikus Kopfkamin (IV) kéményétől balra egy bevágás vezet IV+ ért, ennek pedig van egy V+-os változata is. A Kopfkamin első szűk részébe pillantva vidáman csordogáló vizet vettünk észre, így a szárazabbnak tűnő bevágásra szavaztam. Aljában piros nyíl mutat felfelé. Viszonylag könnyű terepen (II-IV) kb. 10 métert haladhattam felfelé, amikor egy bevágásnál megakadtam. Ennek felső részében egy régi szög volt, e fölé sehogy sem sikerült másznom. A tetejénél lévő párkány teteje sima, nyálkás és lefelé lejtő volt, később még egy lépőhurokba állva sem sikerült felé kerülnöm - szerintem min. VI lehet és egy sokadik variáns. Némi értetlenkedés és sok elvesztegetett perc után a leeresztés mellett döntöttem, feljebb könnyebbnek tűnt (volna) a befejezés. Kissé értetlenül álltam a helyzet előtt, főleg, hogy a kaller egy sziklablakot is írt efelett, amit sehogy sem láttunk. Utólag kiderült, inkább a bevágástól (jóval) balra kellett volna felhaladni, de ez már a múlt :) Újra talajt érve egyből szimpatikusabb lett a kémény, első pár szűk méterén átnyomakodva száraz viszonyok fogadtak, itt kitágul és hatalmas méreteivel ámulatba ejt. Könyebb terepen elértük a valódi kulcsrészt (előtte nitt), a kémény közepénél lévő tömb elvileg jobbról kerülendő (orografikusan vagy nem? :). Ide felmászva kisebb vízesés és méteres mohapárnák fogadtak, szög sehol. A továbbhaladást egy áthajlást képező kőtömb tette látszólag igen nehézkessé. Nagyváthy szerint (utólag olvasva:) itt jobbra a falon kellett volna felmenni (+elméleti szög), de ez akkor nem tűnt szimpatikusnak. visszalépegetve a nittől balra indultam, afelett pár méterrel terpeszmunkával közepes ékhelyek érhetők el, majd balra váltva egy V/V+ körüli piazzal jutottam fel pár méter után a kémény könnyű zárórészére. Szerencsére a folyamatos padlózásveszély jól odanyomta a mászócipőmet a sima falhoz, így hamar meglett :) Az út összesen kb. 6-7 órába telt. Nagyon pörgetve 4-5 óra elég lehet. Jól elfáradva álltunk neki a Novembergrat (1-) piros jelzéseit követve legyűrni az utolsó 150 m szintet a fennsíkig, majd onnan még 200-at a Fischerhüttéig (2049 m). Itt hipergyors Radlerfogyasztás után lefelé vettük az irányt, hogy megtegyük a maradék több mint 1200 m szintet a kocsihoz a Fadensteigen át (nehézség: A - pár helyen drótkötél, kézhasználat, néhol igen csúszós részek, egyébként könnyű). A nap legutolsó sugarainál értük el az autót sajgó combokkal, térdekkel és bokákkal, kb. 13-14 órán át voltunk úton. A Kaiserbrunnba vezető visszaút során a jobb hátsó fékbetét zenéje okozott már csak izgalmakat. Ennek következtében ugyan a túra lerövidült (vasárnap délelőtt a rövid Woachtalkante helyett inkább hazacsorogtunk az első szerelőig), de így is egy hatalmas élményt zártunk le sikeresen!

A Breite Ries fenséges látványa mellett haladunk a beszálláshoz:

video

Nincsenek megjegyzések: