2009. augusztus 21., péntek

Magas-Tátra - Lengyel kémény (IV)

Nagy hegyek, nagy élmény - már csak a madzagot kell felhúzni

A fal, középen az út

Indul a buli
Kicsit feljebb

Az út alsó részében

Az egyik kulcsrész a csajoknak hátrahagyott hevederrel

Rozi standban a kiszélesedő kéményben

Beszorult kőlap egy szomszédos kéményben

Tündi kiszáll

Kapustová polievka, parené buchty, madarske gulas...estébé



Másnap kicsit később kelve az összepakolás után a poprád-tavi parkolóhoz indultunk, hogy megmásszunk egy utat az Oszterva-Galéria bal felén. Még télen szemezgettem a http://www.tatry.nfo.sk/ -n és feltűnt a fal közelsége. Természetesen rengeteg igen nehéz szabadmászó és techno út vezet itt, de azért akad 1-2 könnyebb is. A Lengyel-kémény a fal bal oldalán vezet, nem különösebben hosszú út (110-120m), ezért jó gyakorló programnak ígérkezett. A beszállásról és a lejöveti ösvényről kaptam fotókat Béres Janótól, így a szlovák leírás alul IV, felül III "információáradatával" kiegészítve láttunk neki az útnak. Az út kiválóan belőhető, egy enyhén balra tartó repedés és kéményrendszerről lévén szó, mely természetes vízlevezető is egyben. A Szimbolikus temető közelében már jól látszott a feladat. A temetőn áthaladva kissé mindenki elgondolkozott, de számomra extra motivációt is adott ez a látogatás: mindent bevetve, higgadtan, a biztonságra törekedve kell haladni ebben az ismeretlen útban. A beszállásnál 10 körül nem sokan voltak, egy parti mászta azt hiszem a Dieskát. Mire elindultunk, mások is felértek, de jó időben voltunk, a fal árnyékban (a hőség elkerülése nem volt rossz!). A lentről kissé ijesztő fekete foltok szerencsére nem víznek, hanem fekete mohapárnáknak bizonyultak, az út csaknem 100%-ban száraz volt. A tegnapi felosztás maradt (Dávid-Sanyi; Tündi-Rozi), jól működtünk.

Elindulás után 2 szöget vettem észre, ezeknek igencsak megörültem, majd folytattam az utat felfelé. Több helyen elgondolkodtató (pl. reibungos V-szerű) részek következtek, jól jött a korábbi hazai clean gyakorlás. Kb. 30-35 méter után látszott, hogy feljebb egy kulcsszerű rész jön, ide nem szerettem volna nehezen adható, lassan véget érő kötéllel érkezni, így kiépítettem egy standot (1 saját szög, ék, friend - jól sikerült). Miközben biztosítottam Sanyit feltűnt 5m-re feljebb egy szög, felmerült bennem, hátha ez lett volna a stand...sebaj. Sanyi felért, mentem tovább, a szög csak köztes volt, kb. 15 m múltán lett meg a vélhetően első stand (kb. 50 m egyben) - 3 szög. Innen indul pár méter után az egyik nehezebb rész, egy beszorult tömb átmászása. Szerencsére jól körülhurkolható kötélgyűrűvel, így a biztosítás megoldott - olyasmi mint a Moha Hollókőn. Ezután vályúszerű, majd kitáguló kéményben mászhatunk tovább, a méretek itt is lélegzetelállítóbbak, mint otthon. A kommunikáció egyre romlott (különösen, hogy a fal aljában lemerült az egyik Walkie Talkie :) és a kötél is fogyott, így lassan stand után néztem. Mivel nem láttam semmit, a kémény jobb falán egy szemre jó repedés felé indultam. Úgy tűnik az első megmászók is így gondolkozhattak, mert a repkóban volt egy rozsdás gyűrűsszög+egy karabíner. A repedésbe további 2 szöget beütve kiépítettem a standot és felbiztosítottam Sanyit. Eközben a csajok "rendeltetésszerűen haladtak" utánunk váltott mászással. A kiszállás napfényes vonala innen már jól látszott. Könnyű terepen, szép táblákon jutottunk fel a "zárótömb" feletti térségre. Itt két piros szög és egy kötélgyűrű várt ránk, mint kiderült miskolciak "hagyatéka". Itt a szép kilátásban gyönyörködve vártuk be a lányokat. Összegzésképp elmondható, hogy az út köve többségében szép, szilárd, vonalvezetése egyszerű, gyakorlásra kiváló. 1-2 helyen kissé nehezebbre értékeltük mint IV, köztesrakásban jártas, biztos V-ös elölmászót igénylő út.

Rövid lemenet után a Poprád-tavi Hegyi Szálló felé vettük az irányt. Itt a jól ismert fogásokat lényegítettük át emésztőrendszerünkbe, hogy aztán fájó szívvel utazzunk haza 2 ilyen kiváló nap után. Köszi a biztosítást Sanyi! A lányoknak meg gratula első tátrai saját mászásaikhoz - ügyesek voltak!
megj.: az útról készített kalauzt hamarosan feltöltöm, remélem pdf-ként

1 megjegyzés:

Süvöltős László írta...

Az utolsó képhez: az asztal tele, s lám, Rőzse rögtön milyen boldog arcot vág ;-D