Merry Christmas!

Boldog Karácsonyt és Mászásban Gazdag Új Évet kívánok minden Olvasónak!

( A képen havas homokkőtornyok :) láthatók)

Homokkövek 3 - Bernd Arnold, a legenda

Bernd Arnold 1947 február 28.-án született Hohnsteinben (Szász-Svájc, Németország). A legismertebb homokköves mászó, elsősorban kiemelkedően magas számú első megmászásai miatt. Jelenleg könyvkiadásból, mászóboltok üzemeltetéséből és homokköves mászótanfolyamok vezetéséből él.
Igazán világhírűvé az tette, hogy csaknem mindig mezítláb mászott /ez a Sahrp End-ben is mgcsodálható :)/. A legnehezebb mászóutak némelyikét szintén így teljesítette!
Az 1989 utáni keleti-blokkos "felszabadulást" követően a világ számos pontján tette le névjegyét. Korábban az általunk is jól ismert határátlépési korlátozások miatt csak néha hagyhatta el nyugatra az NDK-t. Kurt Alberttel és másokkal jelentős mászásokat vitt véghez a Karakórumban és Patagóniában.
Jelenleg szülőhelyén, Hohnstein-ben él.

Legjelentősebb első megmászások:
(Első megmászásainak zömét a 70'-es és a 80'as években "követte el". Összesen több mint 900 új utat nyitott Szász-Svájcban.)

Schwager - Nordwand (IXb - UIAA VIII/VIII+)
Nördliche Pfaffenschluchtspitze - 1000-Mark-Wand (IXc - UIAA VIII+)
Großer Wehlturm - Direkte Superlative (IXc - UIAA VIII+)
Amselspitze - Schallmauer (Xa - UIAA IX-)
Schwedenturm - 6. Versuch (Xb - UIAA IX/IX+)
Heringstein - Barometer für Stimmungen (Xc - UIAA IX+/X-)
Falkenstein - Buntschillernde Seifenblase (IXc - UIAA VIII+)
Rokokoturm - Garten Eden (Xc - UIAA IX+/X-)

Szóló "mesztélláb" napjainkban

Xa-ban még a régi szép időkben

A Direkte Superlative

Mikutúra 2008

Majdnem :) ilyen volt Istvánkút

Hát ez is megvolt...kiválóra sikeredett, jókat énekeltünk, nagyot túráztunk és még többet nevettünk. A résztvevők száma 16+1 fő volt, jól megtelt a ház is. Sajnos a hóesés elmaradt, de reméljük szilveszterkor bepótoljuk...amúgy meg: jövőre Hajrá Feri!

Köpüskői trepnizés

Hangulat

Falak

Endre "Krízisben"

Találkozóról találkozóra, ez is lehetne az elmúlt 2 hét mottója. Csoszi, Endre, Feri és Attila társaságában indultunk útnak a Bükkbe, hogy a szentléleki turistaház (kiváló!)-nál megbeszélt találkozás után megnézzük a trepnizést. Az eseményt a HSZJSE szervezte, képviseltette magát az Excelsior és sokan mások. A Miskolc felé vezető úton zuhogó eső nem tett boldoggá minket, bár ez a magasabb régiókba érve szerencsére hóba csapott át. A szikla pompás látványt nyújt, hatalmas, áthajló falai meglehetősen tiszteltetparancsolóak. Pár szabadmászó úttól (VIos, VIIIas..stb) eltekintve ez a mesterséges mászás - alias trepnizés - mekkája. mivel ebben a témakörben kevés tapasztalatunk volt, elég esetlen mozgáskultúrával sikerült operálnunk egész hétvégén, de ettől függetlenül érdemes volt eljönni! Jó volt a hangulat, ismét (számunkra) új arcokkal lehetett megismerkedni, beleláttunk egy teljesen más stílusba és jót buliztunk a havas tábortűznél /kösz a hiénahúst és hiénasöröket fiúk-lányok!/. Érdekes volt látni a "profik" mozgását is A2-A3 utakban mindenféle roskatag köztesekkel ("bugyigumi" by Csoszi, furcsa (pl. felfelé bevert) szögek, fúrt kampóhelyek...stb) - emellett rengeteg hasznos tippet hallottunk, főleg a HSZJSE megjelentjeitől. A tömeg ugyan kicsit nagy volt /persze mi is részét képeztük ennek/ de összességében pozitív és inspiráló élményekkel távoztunk.

Homokkövek 2

(Folytatódik a "sorozat")

Mászószabályok a szász-svájci homokköveken

(létezik paragrafus-jellegű nagyon aprólékos szabályzat, ettől eltekintenék, inkább a főbb irányvonalak ismertetését fordítottam le)

Első hallásra furcsának tűnhet a mászás kapcsán szabályokról beszélni, de a későbbiekben kiderül miért is olyan fontos ezeket tiszteletben tartani. Vastag címmel a legfontosabb alapszabályokat tartalmazó részeket illettem, dőlt betűvel a megszívlelendő és követendő szokásokat jelöltem.

A mászóstílus: ez a terület aszabadmászás bölcsője, így nem meglepő, hogy csak a szabadmászás (AF-stílus = Alles frei /mindent szabadon/) a megengedett - pihenés megengedett a gyűrűsszögekben (nem egyenlő a továbbhaladásra való felhasználással). Tradicionálisan szabadmászásnak tekintendő az emberi létra"intézménye" 1 vagy több mászótárs igénybevételével (természetesen csak akkor, ha azt az első megmászók is így tették és a résztvevők csak a természetesen rendelkezésre álló pontokat használják fel a művelethez).

Mászócélok: kizárólag a kalauzokban megtalálható szabadon álló (önálló) tornyok (csúcsok) mászhatók. Tilos a sziklafelszínt és a fix gyűrűsszögeket bármely módon megváltoztatni. Az első megmászás mindig alsó nyitással történik.

Biztosítás: a rendelkezésre álló gyűrűsszögek mellett csomóékekkel történik a rendkívül puha kőzet miatt! Magnézia használata nem megengedett a kőzet pórusainak eltömése ill. nedvességviszonyainak megváltoztatása és a polírozódás miatt.

Időjárási viszonyok: tilos esőben/eső után/átfagyott sziklafelületen mászni - ennek oka, hogy a homokkő nedvességet vesz fel és ekkor veszít keménységéből (a közelben vanak egyéb kőzetű alterntív mászóhelyek, igyekezzünk ekkor ezeket felfedezni!).

Beszállás: aki elsőként ér a beszálláshoz (elsőként "cuccol le") az indulhat elsőként - kéretik betartani, ne erőszakoskodjunk!

Csúcsköszöntés és csúcskönyv: tartsuk tiszteletben a csúcsköszöntés intézményét - rázzunk kezet a másik partik tagjaival (egy-egy "Berg Heil!" köszöntés keretében) akikkel a torony tetején találkozunk! Írjunk a (minden út végén fellelhető!) csúcskönyvbe a meghatározott rend (Név, dátum, útnév - becenevek, egyéb elhanyagolandő) szerint!

Toprope: kerüljük a felsőbiztosításos mászást, mely a kötél súrlódása révén a kőzet extrém gyors rongálódásához vezethet!

Természet: figyeljünk oda viselkedésünkre, ezzel is a jövő mászóira gondolva, hiszen a homokkőtornyok legtöbbje Nemzeti Park területen fekszik!

Kölcsönös tisztelet: hagyjuk a partikat egy adott útban nyugodtan teékenykedni még akkor is, ha ez több időbe telik, leereszkedés után húzzuk le a köteleket, ne akadályozzunk másokat.

Egyéb hagyományok: az idős (helyi) mászók nem nézik túl jó szemmel azt, aki zsákon kívül szállítja kötelét, illetve azt sem tekintik kevésbé együgyűnek, aki beülőben érkezik a falak alá, vagy a kocsmába a parkolóból.

Képeslapok a régi szép időkből (nagyon jó!)

Őszi hegymászó találkozó 2008

A hegymászó hétvége már csütörtök este elkezdődött. Tatabányán beugrottam Nádasdi Osziékhoz trepnit kölcsönkérni (ebbe egy jó kis eszmecsere is belefért némi borral) a jövő hétvégére és egyből kaptam is pár hasznos tippet - ami azért nem árt, mert még soha nem trepniztem :). Nagy örömmel hallottam, hogy ők is jönnek szombaton.
Cuccomat felmarkolva pénteken elindultam Hatvanra, ahol Tündivel találkoztunk, hogy továbbutazva Mátrakeresztesre képviseljük a DEKE színeit az őszi hegymászó találkozón. Az esemény fő helyszíne az Erdei Iskola volt /egyben szálláshelyünk/, ide belépve egy vetítésbe csöppentünk. A teremben régi ismerősként üdvözölt egy sapkás-fejlámpás- 1990es szabású egybeanorákos kissé? ittas alak is /persze még sohasem láttam/ és örömmel nyugtázta, hogy elhoztam Klarisszát (sic!) is. Később kiderült, hogy ő Buda úr /a környék egyik local hero-ja, többek között a Buda rés is róla van elnevezve/ - néha-néha elszórt favicceivel kellemes alaphangulatot szolgáltatva a társaságnak. Megtekintettük az 1998 környékén nem kis öniróniával előállított "Buda-Films" rövid mozgóképeit, a szerző hangos audiokommentárjaival /"ezt figyeld, ez kurva jó lesz" "ez így volt, ez igaz!"...stb/ körítve. Sajnos az egyben (élet)fotóművész Buda úr későbbi aktkép-vetítése a diavetítő hibája miatt csak részben valósult meg - a szerkezet még erős manuális ráhatásra sem kívánt működni /bár egyes állítások szerint ezen képeket és filmeket a jelenlévők többsége már minden találkozón megnézte :)/. Ezt követte egy Lyskamm vetítés, jó volt látni az ismerős környéket, majd a van e még valakinek valamije felvetésre bedobtam a Sharp End c. friss filmet többek megelégedésére. Itt derült ki (számunkra), hogy a terem fele homokköves fan, egyesek már 10-20-30 éve járnak oda /pl. Orosz Mihály/ - nagy örömmel kommentálták is a történéseket. Később Misi bá' néhány helyi "tiltott gyümölcs" fotóival, raxi klettersteigek képeivel és némi tátrai jégmászással szórakoztatta a nagyérdeműt.
A regisztráció során kerítettünk magunknak versenytársat is a másnapi öttusára Balogh István alias "Kami" képében - aki kiváló csapat és hálótársnak bizonyult, nem mellesleg pedig szép mászómúlttal rendelkezik /22 év!/ (úgy tűnik rajta keresztül elérhető lesz egy Meteorák és egy Paklenica kalauz is :)
Az este számunkra kis borozás után alvással, az időközben befutó Alpina női team /hehe Peti, ugye megmondtam :)/, Juhász "Csapajev" Gyula társasága és a szervezők számára a Zöld Sas-ban való mulatozással zárult :)
Másnap az esti esőnek nyoma sem volt, a hőmérséklet fagypont körül mozgott, de sütött a nap! Az öttusán 3 csapat indult :) így a dobogót sikerült már az induláskor megközelíteni. A kb. 4 km-es körtúra során 5 feladat várt ránk. Az első során a csehszlovák Start sátor felállítása (2fő) és egy másik lebontása (1fő) volt a feladat 4 perc alatt (3:56 alatt ment is :). A következő állomáson hegyi totót kellett kitölteni, ez 18-ból 2 hibával ment is. A harmadik állomáson a Kétszöges megmászása (1 fő) és csomókötés (2 fő) volt a feladat. A kissé csípős időben bakancsban teljesítettem az utat, Tündiék pedig csomóztak - max pont :) A 4. állomáson a Csörgő-patak szurdok jellegű részén kellett áthaladni a patak(part) kövein időre -az útra való kitérés nélkül - /csak én szoptam be a vízbe lépéssel, de a jó impregnálás megmentett :)/. Az utolsó állomáson tájolás és önsminkelés volt a feladat, Kami rózsaszín rúzsa különösen bájos lett, jó, hogy magamat nem láttam.
Az erdei iskolában ekkor már rotyogott a gulyás, később beértek a rénszarvval ellátott Csapajev-team tagjai és a kissé másnapos, de annál lelkesebb Alpina team nőtagjai. Mindeközben szépen érkeztek a további résztvevők az ország minden részéből. Ebéd után kötetlen beszélgetések alakultak ki, videózás is volt, illetve Farkas Péter tartott egy kisebb megbeszélést az MHSSZ általa vázolt lehetséges jövőjéről. Az este a Zöld Sas-ban folytatódott, sajnos a szlovák előadók lemondták a szereplést...így először egy Kaukázus, utána egy Patagónia vetítés, majd Nádasdi Oszi yosemite-i fotói tették élvezetessé az estét. A díjkiosztás során kiderült, hogy a 3 induló közül kemény csatában a 2. helyet értük el, 1 ponttal megelőzve a harmadik Alpinát és 1 ponttal lemaradva a Csapajev féle brigádtól. A "diadal" mellé érem, oklevél és pezsgő dukált, no meg a "rénszarvasok" is megkínáltak minket 1-1 szelet tortával. Kapható volt a sajnos személyesen meg nem jelenő Szendrő Szabi-féle 2009-es naptár is, amiből gyorsan vettünk is egyet. Az este jó hangulatú személyes beszélgetésekkel zárult, mi bepillantást nyertünk a "Kapitány" pszichéjébe, kiderült hogy jönnek le a "melléktermékek", milyen a Badile gerince, mások is összevesznek mászás közben...stb. Emellett kis ízelítőt kaptunk Nagyváthy "Sztoriteller" Jani elbeszéléseiből - dőlt a nevetéstől az egész hallgatóság, pedig az elhangzottak élesben nem szoktak olyan viccesek lenni :) Kóczián Tibi nekem is adott egy példányt (köszi!) az Eigeren zajló tevékenységüket bemutató kisfilmjükből - Farkas Peti Tündit "traktálta" a homokköves élményekkel...mindemellett jól fogyott a hozott pálinka is az asztal alól...
Másnapra nem maradt más, mint a "lejövet" - elbúcsúztunk, szépen megköszöntük a szervezést (KÖSZI BALASSAGYARMATIAK!) és lecsurogtunk a kissé havas úton Pásztóra Poldauf Feriék kisbuszával /7 személy helyett ugyan 9en voltunk, de ez senkit nem zavart.../.
A találkozó kiváló volt, ugyan jó lett volna még több élménybeszámolót tartani, de ne legyünk telhetetlenek. Remélem jövőre még többen jönnek el, félretéve az esetleges személyi kérdéseket és a versenyben is többen vesznek majd részt.

A színhely

Egy erősebb téli próbálkozás

A szállás


A "zsákmány"

Kis testmozgás a Zemplénben

Köd előttem - köd utánam

"Jimbo vigyázz, támadni akar"

"Rakjuk össze a cuccokat mint Yosemite-ben" :)

Péter és Imre érdeklődve vizsgálja a tél erőtlen próbálkozásait

Kis rábeszélésre vasárnapra összeállt a csapat: Imre, Máté, Peti társaságában indultunk Sólyombércre. Az idő igen ködös volt, a völgyben 8-9 fok lehetett, de 9-fél 10re felérve még a nap is kisütött, igaz csak rövid időre. A sejtelmes köd, a 10-12 fokos hőmérséklet érdekes, de kiváló közeget nyújtott a mászáshoz /Máté szerint ismét sikerült felfedezni az Északi-sarkot, bakancsban azért kitolt ezt-azt/. A szikla jól tapadt, így Petivel a "never stop exploring" programot futtattuk. Elsőre sikerült is jól beválasztani a Dagika nevű állítólagos ötösről, melynek első akasztásától kb. 4x ugrottam vissza. Az utolsó eset nagy nevetések közepette történt - a nittfül úgy gondolta elforog küszködő expresszem felső karabínerje elől...Szerencsére Peti rutinosan kimászta, így sikerült felbiztosítania - a rövid de velős út nem volt rossz kezdet, bár mi inkább VI-ért adnánk. Ezután a Nagyáthajlásban mozogtunk, majd áthaldtunk a Porszívó tömbjéhez némi cleanért és egy kis izmozásért. Ezután korábbi szemrevételezésem egyik kis tornyát felsőztük be (Porszívónál lejjebb, kb. 6-7m-es), melynek bal oldalán egy V-ös repedést (cleanelhető) és egy VI+ körüli kiváló utat másztunk, melynek kulcsa egy igen trükkös 2 ujjas lyuk - kis fogások és lépések jellemzik. Egyes állítások szerint a mászószezont zártuk le a Konyakkal, de remélem, mászunk még idén, ha máshol nem, a Hegymászó találkozón a Mátrában! A ködbe burkolózó tetőre felmászva még egy kis havat is felfedeztünk (kép) és bemértük milyen lehetne itt homokköves toronyugrásokat végezni :) A Mlaka-rét mellett egymást felbuzdítva felmásztunk 8-10 kisebb tömbre bakancsban 1+ tól 3- ig, jól kimelegedve zárásképp /egy szép 6-7 m-es torony itt is található jellegzetes sárgás zuzmófolttal!/.

Mászottt utak: Dagika V?/VI (tr), Nagyáthajlás V? (próba), Névtelen repedés III+ (cl.), Porszívó VII- (tr.), ELI IV+, Névtelen V (tr), Névtelen VI+ (tr), Konyak IV+

Homokkövek 1

Néhány bejegyzés erejéig szeretném átadni egy kiváló honlap leírásait a világ egyik legősibb és legérdekesebb mászóterepéről - a szász-svájci homokkövekről /Sächsischen Schweiz/. Talán mindenki hallott már a 17000 (!) útról, a bámulatos tornyokról, a szigorú etikáról (A helyi szabályok pontról pontra való ismeretése is meglesz kicsit később) és a hatalmas élményről. A leírások olvasgatása után úgy döntöttem, el kéne látogatni ide is. A honlap tematikusan foglalkozik a helyi szabályokkal, etikával, elsőként idelátogatók okításával, képekkel, kalauzokkal...stb. Sajnos csak német nyelvű.

Jöjjön hát a kedvcsináló (szabadfordítás - hibák lehetnek)!

Tippek kezdőknek (homokköveken)

Szükséges felszerelés:

-6 expressz, 4 szólókarabíner, 2 HMS karabíner, ereszkedőeszköz, kötélgyűrűk és slingek /beülő, sisak/

- fa vagy műanyag "pálca" a csomóékek ki,-és behelyezéséhez

- szükség esetére törött végtaghoz sín

-ruházat: lehetőleg erős anyagból legyen - sok homokkő-aspiráns ruházata bánta már az első lépéseket :)

-cipő: puha reibungcipő, repedésekhez régi típusú félamagas-szárú mászócipő

Nem szükséges (ill. 70 év sortűz jár érte):

-magnézia, ékek, friendek, ékpiszkáló /fémeszközök/

Útválasztás:

- a csillagokkal jelölt utak általában kiváló, de korántsem túlbiztosított mászást jelölnek

- alaposan olvassunk utána az egyes utaknak - az ember hajlamos átsiklani egy-egy repedés,- vagy kéményszakasz felett - mert a meglepetés akkor érhet minket, amikor már nincs visszaút

-már lentről érdemes az utak vonalvezetését "benézni", ebben segítségünkre lehetnek a kopás,- és lépésnyomok, szögek

-ha az út nem egy kötélhosszas, akkor győződjünk meg a vonalvezetésről, hogy meddig mászunk, illetőleg melyik szögtől fogjuk felbiztosítani a másodmászót

-a kezdetekkor érdemes egy könnyebb nehézségű területre koncentrálni - ne hagyjuk ki a "névlegesen" könnyebbként kezelt utakat (kéményeket) sem! - /ajánlható pl. a Bielatal, melynek tájképi szépsége elmarad ugyan más területekétől - de főleg falmászást igényel jó fogású, szilárd kőzeten/

Nehézségi fokozatok:

-a szász-svájci skála kizárólag szabadmászáson alapul - figyelem! a slingek/kötélgyűrűk elhelyezésével járó idő,- és erő-ráfordítás általában nehezebbé teszi az utakat!

- a kémények és repedések nehézségét a mászó egyéni technikája határozza meg

- a végleges döntést az elölmászónak kell meghoznia, hiszen ő viszi "vásárra a bőrét"

- ne legyenek téves ambícióink! inkább egy IIIas, vagy V-ös út megmászása és átélése tegye teljessé mászásunkat, mint egy VIIa-ban való görcsölés

Nehézségi skála összehasonlítása: http://www.1999er.gipfelbuch.de/page263.htm

Kedvcsináló videó: http://www.youtube.com/watch?v=VjNvH_WY_fg

Folyt. köv.

A hit ereje :)

Május 35.

Makró

Kődarab

Vasárnapi mászásunkhoz sokat kellett a társakat győzködni /"igenis jó idő lesz!"/, mert a felhősödés és az esetleges záporok rémképe mindenkit megrémített...és igen!, a http://www.idokep.hu/ -nak megint igaza lett. Voltak felhők, de csapadék egész nap nem hullott, 3 felé még a nap is megpróbált előjönni (más kérdés, hogy ez nem sikerült), illetve egész nap 10-15 fok körüli, ideális idő volt!

A csapat: Pisti és a kocsi /no meg a Paradicsomváros a Guns-tól/, Tündi, Zsófi, Attila és jómagam, illetve kicsit később Mankó Feri és kedvese, valamint Peti /ők az autópályán 1,5 óra alatt ideértek!/.

A falevelek az előző napi minimális esőtől szépen "gyöngyöztek", lefelé sok vidám percet szerezve :), az őszi erdő ismét megmutatta csodáit. A helyszínen Kiss Péterrel és barátnőjével találkoztunk - épp akkor bújtak elő a sátrukból, rávilágítva a kellemes placcra a Nagy-fal előtti területen. A mászást egy bemelegítő út után egyből a komolyabb falatok felé tereltük, ki-ki a maga maximuma felé tendálva. Peti még az I. Iván (VIII ?) mozdulataiban is feljutott egy darabon (ezzel később Pisti és Attila is próbálkoztak), de kétségtelen, hogy ez igencsak leszívta. Persze csak annyira, hogy aznap még sikert érjen el a Hetes (VI+), az Őrült Ausztrál (VII-/VII), illetve az Emlékút (VII) áthajló falain! Zsófi és Attila is szép utakat teljesítettek (pl. Őszi út VII-, Két Lotti VII), úgy, hogy előző nap Romániában rongyolták le magukat. Pistivel jelentős előrelépéseket értünk el a "projekt" letisztításában /moha, vadrózsa, kövek/, illetve belőttük hol legyen a 2 nitt, a kiszálló 4-es tábla repedéssel ékelhető, ez úgy marad. Sajnos ez a terület a Nem dohányzóval egyetemben eső után vizesedik, de majd akkor nyáron másszuk :). Szerintem változatlanul VI+ a legnehezebb mozdulat, de lehet, hogy csak VI (további megmászók majd belövik) a neve "Nincsen rózsa..." lesz :) Szerencsére Pintér Zoli pozitívan állt a témához, csak az aksija nem, valószínűleg tavasszal lesz a dolog befejezve.

A korai sötétedés miatt sajnos fél ötkor lefelé indultunk, de így legalább megcsodálhattuk Pisti 20! ledes 1500 forintos fejlámpáját és szedhettünk 1-1,5 kg hecsedlit, remélem a lekvár jó lesz belőle (most rotyog :).

Mászott utak: Északi IV, Május 35. VI-, Hetes VI+ tr., Akasszá má' VI+, Projekt VI/VI+ tr., Pioneer VI-, Tető VI

Édes november

Garden of Eden

November Rain?!

Közép-Európa legszebb férfi felsőteste /a pólószárítás idejére még ezt is megtehettük!/

Massive Attack

Siklik fel a kőkígyó

Kellemes meleg időre csodálkoztunk rá a "Hutákon", majd pólóban trappoltunk fel a sziklákhoz, amit szanaszét is izzadtunk az előbújó nap és a hozzávetőleg 20 fok miatt. Résztvevők: Tündi, Imre, Máté (aki szerint esni fog, hideg lesz...stb), Peti és én. A szikla tetejéről pazar látvány fogadott minket: végleg felszálló köd, ragyogó nap és sehol egy felhő! Már az őszi erdő látványa miatt is megérte volna feljönni, de mi kisvártatva mászni sem átallottunk :). Első körben a Konyakos-torony impozáns "bástyáját vettük be", örömmel tapasztalva, hogy a felújítások nyomán sokkal kellemesebb lett itt a mászás. Sajnos a nap további tapasztalat, hogy lenne itt még tennivaló - melynek ("necsakapofánkatjártassuk") ha lehet aktív részeseivé is válnánk 1-1 stand felajánlásával, amennyiben sikerül az illetékesekkel letárgyalni /pl.: Kőkígyó-John Lennon ill. Télapó-Felhő/. A jó hangulatot csak fokozta a még mindig lélegzetelállító Jég-út mászása, illetve az időnként előbújó szalamandrák látványa. A nap további részét a Széles-falon töltöttük szép mászásokkal és némi toprope ismerkedéssel nehezebb utakban. Emellett megtekintettük Peti brillírozását a Z-út /V?/ ban, a Bőrenergiában /VII/, a 20 éves /VI?/-ben, a John Lennon /VI-VI+/-ban és kishíján az Anna/Emlékútban /VII+/ is, de ennek egy jól sikerült perec véget vetett. Több eseményről videófelvétel is készült, ezek összevágás után a nyilvánosság elé tárandók!

A napot az eddigi egyik legszebb "mászópanorámánkkal" zártuk Tündivel - a Gyík kimászása után hosszú másodpercekig hüledeztünk a regéci várrom mögött lemenő nap vöröses fényeiben, némi felhő-pamaccsal körítve, miközben lassan sarlóként megjelent a hold is...

A lemenet után a Borsevikben /Erdőhorváti/ kívántunk elfogyasztani 1-1 sört, ami meg is történt, de a sebességet nem ilyen gyorsra terveztük: a helyi hiperpigmentált lakosok felülreprezentáltsága és hangos óbégatása inkább távozásra intett minket :) De ez sem szegte kedvünk, hiszen hazafelé újra felcsendült a 3 Kívánság!

Mászott utak: Konyak IV+, Méhkas V, Jég út IV+, Kőkígyó V, John Lennon VI/VI+ (tr), Télapó IV+, Varnyú IV+ (V?), Gyík V-

Buenos Tardos

Srácok a Nagy falon egy VI+ ban

Beszálljak, ne szálljak? A Solymász (VI-) alatt

Pakolászás az udvarban

Tündi a Carbonara VI- alatt tanakodik - majd kimássza

Falak

Kissé csípős reggel köszöntött ránk pénteken, mégis a kiruccanás mellett döntötünk Tündivel 10-11 felé - jól tettük. Különösen jó hangulatú, szép és eredményes mászónapon voltunk túl. Rémképeimben úgy élt "kezdő" látogatásom óta, hogy Tardos nem nekünk való hely, de mára kiderült: még szép, hogy nekünk való! A "Szentély" jellege most is ugyanolyan csodás, az utak szépek és a bíztosíthatóság is kiváló. Nádasdi Osziék kifogástalan, "tankönyvi" nittelése /vannak jókora nittávolságok is, de a psziché edzhető, hiszen padlózni nem lehet és a berakott cuccok is pompásak!/ némi tapasztalattal a hátunk mögött nagyon jól jött (a nitt mindig kunsztközelben!). Elsősorban V-V+ utakat másztunk, amikből még a nap végeztével is több mint 10 megmászatlan számunkra a bányában. Ezek többsége kimondottan szép élvezetmászás, pedig egyik-másikban tavaly még igencsak gatyarotty módon küzdöttem. A Zsebes és az Alpesi kivételével a többi utat eddig nem másztuk. A nap vége felé felkészültnek éreztük magunkat, hogy átlépjünk itt is a hatos fokozatba. Először a kicsit zsíros aljú, de nagyon elgondolkodtató mozgásformákat igénylő Solymász VI- utat, majd a kis fogásos kunszttal rendelkező, főleg táblamászást igénylő Carbonara VI- t gyűjtöttük be. A köd és felhők ellenére csapadék nem volt, a hőmérséklet egész elfogadható 10-14 fok körül lehetett. Egész nap szemeztünk a Nagy-fal 24 méteres áthajló látványával /és az ott nagyon szép stílusban mászó két jó fej sráccal/ és ábrándoztunk arról, milyen lenne it egy VI+ t kitolni...reméljük jövő őszre az álom talán valósággá válik!

Mászott utak: (Tündi a Solymász VI- és a Linco V+ kiv. minden utat elölmászott!) Zöld-sárga V+, Árnyas V-, Zsebes V+, Linco V+, Szkéné (VI - szerintünk V), Bécsi szelet (V - szerintünk V+/VI-), Alpesi IV, Vádli Meló V+, Solymász VI-, Carbonara VI-, Angyalhangya V

Sunshine reggae

Öyvind ereszkedik /Öyvind by rappeling/

Pisti és az onszájt /Pisti and the on sight/

Tündi and the Girls Route

Ősz (Autumn)

Tündi mosolya (Tündi's smile)

Naplementi mozgókép ("Moving picture" by sunset)

Gyönyörű mászóidővel találtunk szembe magunkat ezen a szombati napon a Mátrában - annak ellenére, hogy egyesek ismételt megfagyással riogattak (Máté :). 7kor indultunk Imre kocsijával, összesen öten: Tündi, Imre, Pisti, Öyvind és jómagam. Hogy kicsoda Öyvind? Negyedéves norvég orvostanhallgató, akivel a TK-n ismerkedtünk össze. Otthon elsősorban boulderezett, de ezer méter körüli nagyfalakat is mászott már függősátorral...stb, mindemellett jó arc. Sajnos a magyar közeg miatt (információáramlás) nem sokkal ezelőtt döbbent rá, hogy ebben az országban sziklák is vannak...Mivel Máté megrettent a neten látható előrejelzéstől, illetve a 200 db kijavításra váró agyrohasztó BsC-s zh-tól, így helyette ő jött el velünk.
A helyszínen kellemes napfény, napközben pedig 12-20 fok! fogadott minket, az 5 fokos téli boulderezésekről mesélő Öyvind még atlétára is vetkőzött olykor-olykor :)
Szép utakat sikerült mászni, a szikla kiválóan tapadt, jókat nevettünk és kellemesen elfáradtunk.
Pistivel némi mozgó-kő ledobás és vadrózsairtás segítségével megnéztük a "projektünket" a Nem dohányzó mellett, szerintem VI+, Pisti szerint VI lesz, reméljük sikerül majd kinittelni (a neve feltehetően a "Nincsen rózsa tövis nélkül" lesz). Szerencsére "vendégünket" sikerült elkápráztatni a szikla útjaival, az őszi erdő szépségeivel, illetve a kilátással a Mátra "bérceire". A boros bácsi pincéjében megtudtuk, hogy jól sikerült a szüret, illetve ismét sikerült meglepetést okozni az ott kapható kiváló magyar borral. Hazafelé egy Vilmos és 2 sör társaságában már-már együtt énekeltük a "Paff the Magic Dragon"-t, amit ő is jól ismert, bár szentségtörő módon a Túró Rudiról nem volt túl jó véleménnyel :)

Mászott utak (climbed routes): Repcsi V+, Moha VI-, Május 35. VI-, Akasszá Má VI+, Projekt VI/VI+ (tr), Nem dohányzó VI-, Lányok útja IV, Repülő osztály VI+ (tr) - emellett (kiv. Proj.) Tündi mászta a Makk Ász-t V+/VI- és az Oldalvizet V is - a nap mászása címet Pisti nyerte a Repülő osztály on sight-tal!

Update: Pisti és Öyvind felsővel néhány kísérlet után összerakták az Őrült Ausztrál (VII - 6b)mozdulatait - elég testerősnek tűnt :)

Rax galéria

(Ha valaki tudj miért nem lehet felnagyítani a képek egy részét, írja meg - köszi!)

A Richterkante beszállása

Tündi a második stand felé "rohan", balra lent az első stand

A Stadelwandgrat ködben

Rooooots

Tündi és a díszletek, már a vége felé valahol

A kiszálló rét, háttérben a Kaiserstein gerince

A Kleine Mittagstein (V-) beszállása

A Rosaroter Pfeiler...hmmm

A Grossofen nagyfala fényben

A Schneeberg, bal felén a Stadelwanddal

Riebung-űbung