Mivel a hétévégre esős időt jósoltak, a magyarországi mászások terve semmivé foszlott. Edzésképp a sok szinttel rendelkező szombati Mátrahegy 40 teljesítménytúrát választottuk (Tündi, Máté, Imre és én) - a helyszínen kiegészülve a Feri-Tibi párossal. A túra hivatalosan 43,42km 1922m szinttel, a szintidő 11 óra. A rajt Mátrafüreden van, innen a Muzsla-tető-Sástó-Galyatető-Parádsasvár-Parádóhuta-Kékes-M.füred útvonalat követi. 7:40-kor 800Ft leszurkolása ellenében elindultunk, jó tempót diktálva még a 9 órás teljesítést is elképzelhetőnek tartottuk. Az eső többnyire esett, de a Galyatetőt egy szál aláöltözetben elérve nem volt okunk panaszra. Tibi lába Parádsasvárnál eléggé kisebesedett, így újrakötötte, kissé lassultunk. Parádóhután (28 km 1100 szint) 3-an (Tündi-Máté és én) nagy bőszen előrerohantunk, hogy megnyomjuk a 9órát, de sajnos egy kis malőr következtében szinte rögtön lekavartunk az Ilona-völgybe (térkép persze nem volt nálunk, Feri pedig a másik 3ast vezette...) és ezzel az eltévedéssel kb. 4 km-t és 100m szintet (kb 1 óra ráadás) ráhúztunk a távra. Morálisan ekkor igen erős mélypont következett - visszatérve a helyes útra a táv legerősebb /hosszú-sunyi/ emelkedője következett Kékestetőig (700m szint kb. 6km-en), ráadásul Máté dupla lábgörcse (térd közelében hajlítóizmok (hátul) feszülése) is itt következett be. A Pisztrángos tó után túrabotjaimat átadva neki tovább vánszorgott, de az országos kékre felérve már le kellett ülnie. Mivel nem volt messze a Kékes és mi is új erőre kaptunk így egy működő mobilt nála hagyva elszeleltünk és jelentettük "halálát" az állomáson, ahová továbbindulásunkkor már meg is érkezett (dícséretes, hogy kb. 39km-t és a szint 99,9%-át így is megtette!). Tündivel kettesben igyekeztünk hát a ködös tetőről (ahol meglepő módon életemben először jártam) lefelé, amiben nem sok örömünket leltük, lévén egyre lejebb jutva egyre jobban zuhogott az eső is! Az utolsó ponttól kezdve néhány lapos és emelkedő részt kivéve futni kezdtünk a maradék 5,5 km-en, hogy legalább a 10 óra meglegyen. Füred elején lefutottuk Imrét, majd beestünk a célba. Mátét ekkorra egy hasmenés miatt feladó srác haverjai lehozták kocsival, így mindannyian sikerrel visszajutottunk. Jól esett leülni és benyomni a virslit, majd hazaindultunk, ami további vidámságokkal kecsegtetett, mint a sofőrcsere lábfájdalmak miatt, kánonban nyögdösés és a csípőficamos mozgás.
Szintidők: Feri&Tibi 9:45, Dávid&Tündi (összesen kb 47km és 2000m szint) 9:55, Imre: 9:58.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése