2009. október 22., csütörtök

Otthonom kőpokol/Csoda Stollhof-ban

Ki korán kel, hamar fekszik
Always look on the bright side of life

Vörös és fehér

Ha nem lenne ferde mehetne valami menő katalógusba

Még sohanemutaztam a szellemvasuton


'cmon man

Ősz húrja


Amikor 5:00-kor megzizzent a telefon kellett pár másodperc, hogy felfogjam melyik bolygón vagyok, de végül sikerült összeszedni magam ("Eleven a káosz és zavaros a fejed/Cserepes a szád és szomorú a szemed"). Kisvártatva jöhetett a metró/18-as villamos/Südbanhof álmos zötyögése, majd kávé/croissant és irány a vonat. Itt még el-elkapott a kísértés, de sajnos még nem megy megérzésre Wiener Neustadt, így nem akartam mondjuk Grazig aludni - egy kis Bandi a hegyről-el tartottam életben magam. A csípős levegő és a 7-kor még sehol sem járó nap hamar felébresztett. Szerencsére Stefan sem késett és lelkes is volt. Ezt a lelkesedést az autóban elhelyezett hőmérő 0 celsius fok értéke lohasztotta csak kissé, meg a szállingózó köd. A Sonnenuhr parkolóban már sejtettem, hogy nem lesz itt semmi hiba. Ugyan változatlanul 0 fok volt, de a természet csodás törvényeinek hála a hideg levegő szeret a völgyekben rekedni. Kis diskurzus után a Draschgrat felé vettük az irányt, legyen könnyű, mert hideg van alapon. Mire felértünk, szakadt rólunk a víz és a nap is kikukucskált egy-egy percre, valamivel 8 után szálltunk be. A mászás szép volt, az 5-ös keresztezés különösen, csak túl rövidnek találtatott. Hamar megvolt, így egy újabb mászás is belefért, a kocsit ugyanis 14:00-ig bitorolhattuk. A seggencsúszós-avaros-saras kezdeti Zahmer Fucslochsteigen való lemenet után örültünk, hogy a törős sziklás szakaszra értünk :)

Ha már így belecsaptunk a lecsóba, javasoltam Stefannak, hogy nyomjuk a Beuterösterreichert, abban van nehezebb is (6/6+), mire ő a kedvenc magyarjának ("Lieblingsungar") nevezett /szerencsére nem a Broceback Mountain-t próbáltuk :)/. A tavaszi erőlködős szakaszok most könnyen mentek, igaz a 2. hossz elejére a reklamált részre odakerült egy nitt (milyen érdekes :) és egy újabb kaller (Genusskletteratlas Österreich Ost, Niederösterreich; Behm: Hohe Wand) szerint megvan az 6- is :) A felsőbb állítólagos 5-ös részen is ír ez a kaller egy hatost, perkált is egyet a kolléga, de aztán csak felbalettozott (mondjuk ez tényleg 5/5+). A felső Hinterholz-ot két hosszból kihoztuk, majd a Völlerinen leballagtunk az autóig és kettőre leszállítottuk azt a tulajdonos édesanyának. Amikor Bécsben kiléptem az U-Bahn áldott melegéből csepegni kezdett az eső...csoda Stollhofban?

Csoda Stollhofban


Szentimentaliti (nyugalom, egyszer csak befejezem...)


4 megjegyzés:

István írta...

Tartalmas, igényes bejegyzés, a jólmegszokott fogalmazásmóddal, és mászás. Navégre!!! :)

kri írta...

szeretnek itt Téged.. :) szóval. holnap hajnali fél HÁROMKOR indulunk ausztria felé. grazearberglandba.. ez a történet több sebből vérzik. és az időjárást még hozzá sem csaptam.. túrázni akar a társaság. ez még nem baj.. de ééén nem vagyok egy túrainista.. :( bakancsom van de hálni jár belé a lélek, öröm táncot járni pedig majd a hólé.. mert hóban is leszünk.. vasárnapra jut a mászás. ez a másik.. 7- megy.. sokszor, de nem előbe.. én öröm mászó vagyok. peti aki maga mellé fogadott most társnak nagytudású. figyelni fog, h ne vállaljam túl magam, de bennem lesz a kisördög, h szegény..nnna jól beválasztott. KETTŐKOR kell kelni.. ez über gas . ééééés egy akkora furbunkulus kelt életre arcom jobb tekéjén h nem is látok ki megüle... bár ez lehet az egészben a pozitív szál, mert nem látom majd a nehézségeket.. nos ezek csak a jéghegyem csúcsai.. :( nem jársz arrafele majd?? mert akkor.. hm?

Süvöltős László írta...

Karácsonykor befizetlek egy Quimbi koncertre. Vattacukor, nyalóka, ami kell.

Bogyó Dávid írta...

Behajtom :)
Jönnél te még Quimby koncertre mikor majd a sok rénszarvastejtől megereszkedett pocakkal már álmodni is norvégül fogsz :)