2011. július 16., szombat

Dolomitok 1 - Torre Wundt/Mazzorana IV

No és eljött az idő - lassan beszámolok mit tettünk Endrével idén nyáron. A mászást azzal a célzattal indítottuk, hogy megismerkedjünk az eddig csak képen/videón/leírásban megismert Dolomitok falaival a "klasszikus utak" fedőnév alatt.

Az indulás péntekre esett (07.15) - előző nap már mindent összepakolva, munka után 2 felé hagytuk el a házat, majd Debrecent. Az útvonal Budapest-Hegyeshalom-Wiener Neustadt-Semmering-Bruck-Judenburg-Tamsweg-Lienz-Dobiacco-Misurina volt kb. 900km. Az első esti szállásunk majdnem az ágyig egy villogó Carabinieri által kísérve a Rif. Fonda Savio menedékház parkolója volt, amely elég tágas ahhoz, hogy az útról ne látszódva megsunyhasson az ember. Az út második fele és a megérkezés is esőben telt, de a köztes infók (köszönet Burai Péternek és Pető Csabinak) reménykedéssel töltöttek el minket hajnal 1 felé :) Másnap szép időre virradtunk és...
...az első mászást és a többit is kalauz jelleggel némi személyes körítéssel ellátva írom le - az információkért természetesen semmilyen felelősséget nem vállalok:

Torre Wundt (2517m) déli fal, Mazzorana-út IV

első megmászók: P. Mazzorana és S. Del Torso 1938.09.07.

mászóhossz: ~260 m, 7 kötélhossz

kalauz: mi a Köhler-Memmel féle Kletterführer DOLOMITEN c. művet használtuk, ami helytállónak bizonyult (128-129. oldal) Áttekintő kép és Kalauz

felmenet: a Misurina-tótól a Fonda Savio ház terjedelmes parkolójáig autóval, majd jelzett ösvényen a ház előtt balra a fal alá (kb. 45 perc, a ház 1óra) egy nagy bevágáshoz, az aljában nehezen észrevehető letört szög

jelleg és biztosíthatóság: könnyű mászás bevágásokban, kisebb kéményekben és ferde párkányokon; standok a nehezebb hosszokban fúrt gyűrűsszögek, felül saját (heveder, kötélgyűrű); az útban 7 db változó állapotú normálszög és 1-2 kötélgyűrű volt; köztes biztosításra hevederek és hexek használhatóak a legjobban

lejövet: a csúcsról nyugat felé gyalogterepen a déli és északi csúcs közötti csorbába, ahol 5-6 méter lemászás III/IV !, majd 3-5 ereszkedéssel (10-30 méteresek) le néhol kitett járóterepre, ahol balra a teljes csúcsot (tornyot) kerülve egy vályún át vissza a túristaútra - a kiszállástól min. 1 óra, nekünk 1:30h volt

Az útba 8:40-kor szálltunk be, az első négy hossz valódi élmény, a köztestávok jelentősek lehetnek, a nehézség természetesen kissé eltér a IV-esből felfelé, de nem vészes. A kulcshoszz talán a harmadik ahol a bevágásban maradva izgalmas repedés/bevágásmászást élhettünk át. Szerencsére az útban rajtunk kívül senki nem volt, így nyugodtan legeltethettük szemünket a Cristallo-csoport, a Torre Diavolo és később a Drei Zinnen ködbe vesző ormain. A csúcsra 11:40-kor értünk, csoki és csúcskönyv-bejegyzés után lefelé vettük az irányt. Az első ereszkedés után már csak befelé dőlő vályúkon kell ereszkedni, itt az apróbb kövekkel vigyázni kellett, majd kissé kitett terepen és egy meredek vályún vissza a fal alá. A déli fal másik klasszikus útját szemrevételeztük, a hütte kalauza (Mauro Bernardi) szerint V-ös út, az lesz a jövő évi menü :) A tulaj jó időt mondott a következő napra is, így egy sör-kapucsínó után áthaladtunk a következő célponthoz. Az út ideális kezdés a Dolomitokhoz, van benne minden ami kell, nehéznek azonban semmiképp sem mondható.

Kommentár nélkül a fal alatt:

video

Az út a fal közepén jól kivehető bevágás/kéményrendszeren visz fel


Reggeli látkép a Monte Piano (?) felé


Kulcsbevágás


A Torre del Diavolo (Ördögtorony) és az Il Gobbo (Púpos) 


A negyedik hossz végénél


Az első csúcsélmény a Dolomitokban - azt sem tudtam hová legyek, olyan lenyűgöző volt az egész


Drei Zinnen


Rappel no. 1.


Ereszkedő-panoráma


A lemenet egy járóterepes része

2 megjegyzés:

Tündi írta...

jó ez a kalauzos beszámolás! remélem jövőre mi is eljutunk a Dolomitokba és hasznát vesszük a leírásoknak! szép képek!

Bogyó Dávid írta...

nem lehet kihagyni - menni kell! én meg az ifjú nagyváthy jános leszek :)