2011. július 22., péntek

Dolomitok 5 - Piz Ciavezes/Kleine Micheluzzi IV+/V-

Piz Ciavezes (2831 m) déli fal, Kleine Micheluzzi IV+/V-

első megmászók: Luigi Micheluzzi, Piero Slocovich, 1928

mászóhossz: ~250 m, 6 kötélhossz

kalauz:  mi a Köhler-Memmel féle Kletterführer DOLOMITEN c. művet használtuk, ami helytállónak bizonyult, kivéve az "ausreichend Zwischenhaken" mondatot (33-34. oldal) Útváltozat kalauza

felmenet: a Sella-hágóba vezető út melletti parkolókból a jól látható falszakasz alá több ösvény is vezet (10 perc). A mi kalauzunk szerinti beszállás egy vályún át vezet jobbra könnyű terepen, amiben egy fixkötélen való lemászás is benne van, eső után vízesésben :)

jelleg és biztosíthatóság: könnyű, de igen kitett mászás főleg nehezen biztosítható táblákon ("Steile Wand und Risskletterei"), nagyobb runuoutok lehetnek, a tájékozódás a rámpa után rutint igényel. A standok benthagyott (cementált)szögekből állnak, köztesként összesen 5 normálszög áll rendelkezésre...Biztos ötös, vagy nehezebb elölmászót igénylő, szép és népszerű (!) út.

lejövet: a falat kettévágő párkányon ("Gamsband") balra egy ösvényen, majd kisebb klettersteig szerű lemászások után a Ciavezes és a második Sella-torony közötti falszakaszon gyalog+lemászva/ereszkedve le. Kb. 60-80 perc.

A hosszú mászás másnapján némi szedelődzködés után bosszankodva tepertünk az utolsó feladat alá, sokan beelőztek, míg a parkolóban reggeliztünk. Szerencsére mint kiderült, a többség a bergsteigenes variánst nyomja, így mi egyedül maradtunk a beszálló vízeséssel és később is csak egy partival találkoztunk előttünk.

A mi utunk


És környezete


Miután immár rutinosan átértünk a zuhanyon, folytattuk a mászást a könnyebb terepen. Később a 4. 5. és 6. hosszokban, ahol hirtelen nagy kitettség és kevés köztes lett a kísérőnk, alattunk és mellettünk grandiózus kulisszák tűntek fel, a tér kitágult. Az egyik nehezebb résznél örömmel akasztottam a kompaktabb tábla félig kilógó szögébe, majd nagy csimpaszkodók után lihegve folytattuk az utat. Kicsit feljebb beértük a francia csapatot: Tomá vagy Mátyiő, valamint az apja (?) - aki cirka 65 éves volt - tolta előttünk.
Sajnos minden jónak vége szakad egyszer, a kissé rohadtnak kinéző, de valójában egész fix kövű bevágás/áthajlás kombinációjú, ötös felé tendáló utolsó hossz lezárta a mászásainkat a Dolomitokban (3 óra). A kiszálló párkányon napfényben fürödtünk, csókát etettünk, élveztük a Pordoi látványát és figyeltük, hol lehetne még majd egyszer felsurrani rá...Az alpin jellegű, odafigyelős, de nagyon szép lemenet után elégedetten ültünk kocsiba és indultunk haza - ez jó mulatság volt!!!

A fal oldalnézetből


Srácok a Schubert (VI) útban, Endre a 4. hossz környékén


A 4. standban - szellős :)


Endre kiszáll


Édelvejsz


Jutalom


Barátom, háttérben a "skalp"


Ereszkedés a Sella-tornyoknál


Alpin beszálló :)

video

Lemenet

video

Und hazamenet

video

Nincsenek megjegyzések: